Kétszer annyi beadvány – Bővebb hatáskört kér a panasztestület

A Független Rendészeti Panasztestület hatásköre bővítésének szükségességére hívta fel a jogalkotó figyelmét Ferenczy Nóra, a testület tagja a szervezet elmúlt évi tevékenységének tapasztalatairól szóló tegnapi sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Kaltenbach Jenő, a testület elnöke elmondta: az elmúlt évben kétszer annyi panasz érkezett a panasztestülethez, mint 2008-ban. A testület tavaly összesen 59 esetben állapított meg súlyos alapjogsérelmet.

Kaltenbach Jenő összefoglaló beszámolója szerint a panaszügyek 31 százalékában a tisztességes eljáráshoz való jog, 17 százalékban az emberi méltóság, 16 százalékban a személyi szabadsághoz fűződő jog sérelmét kifogásolták a beadványt tevők. A testülethez tavaly 737 panasz érkezett. Ezekből, illetve a 2008-ról áthúzódó ügyekből összesen 457 beadványt vizsgált ki a panasztestület.

Összesen 206 esetben utasította el a panaszt a testület. Erre főként azért került sor, mert a panaszos az elektronikus formában benyújtott panaszát a testület felhívása ellenére nem erősítette meg saját kezű aláírásával hitelesített beadvány formájában, illetve azért, mert túllépte a nyolcnapos beadási határidőt. Az esetek egyötödét pedig hatáskör hiánya miatt kellett elutasítaniuk.

Az elmúlt évben három rendezvényhez kapcsolódóan érkeztek tömegesen a panaszbeadványok: a március 15-i állami ünnepség idején, illetve az augusztus 22-i szentendrei gárdistaavatón történt rendőri fellépés, valamint a július 4-i Erzsébet téri gárdademonstráció feloszlatása miatt. Az említett eseményeken történt rendőri fellépések testületi értékelését a tagok röviden ismertették.

Kaltenbach Jenő elmondta: ha a panasztestület súlyos alapjogsérelmet állapít meg, akkor állásfoglalását az országos rendőrfőkapitánynak kell megküldenie, aki a panasz elbírálásáról a végső döntést meghozza. Az esetek túlnyomó részében – gyakran formális indokolással – az országos rendőrfőkapitány 2009-ben is elutasította ezeket a panaszokat.

Ferenczy Nóra testületi tag a testületi hatáskör bővítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Jelenleg sem a VPOP, sem pedig a büntetés-végrehajtási intézmények felett nem működik a panasztestületi civil kontroll. Márpedig a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai bizonyos feltételek esetén ugyanolyan intézkedéseket foganatosíthatnak, mint a rendőrök, azaz előállíthatnak, bilincselhetnek, de ezen intézkedések ellen ma még csak az eljáró szervhez lehet fordulni – húzta alá Ferenczy Nóra. Majd hozzáfűzte: az ombudsmanok jogosítványait szeretnék kiharcolni maguknak, így különösen azt, hogy hivatalból is folytathassanak vizsgálatot. A sajtó jóvoltából ugyanis számos olyan ügyre derül fény, amelyben indokolt lenne a panasztestületi eljárás, ám erre panaszindítvány hiányában jelenleg nincs törvényes lehetőség, a testület hivatalból nem járhat el.

Kaltenbach Jenő ehhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések, illetve bánásmód megelőzésére alakult bizottsága (CPT) június 8-án közzé tett, Magyarországról készített jelentésére, amelyben örvendetes fejlődésnek nevezték, hogy 2008 januárjában létrehozták a Független Rendészeti Panasztestületet, ugyanakkor felkérték a magyar hatóságokat, hogy terjesszék ki a jogosítványait, hogy hivatalból kezdeményezhessen vizsgálatokat.

Juhász Imre, a testület elnökhelyettese a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a panasztestület felajánlja az elmúlt két esztendőben felhalmozott szakmai tapasztalata alapján a segítséget Balsai Istvánnak, a 2006. októberi rendőri brutalitást vizsgáló miniszterelnöki megbízottnak, valamint Gulyás Gergelynek, a 2002–2010 közötti rendőri túlkapásokat vizsgáló bizottság elnökének.

(További részletes információk: www.panasztestulet.hu)