Küzdelem az élhetőbb vidékért

Élhetőbb vidéket akarnak a közép-kelet-európai térség agrárminiszterei, egyebek mellett ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat, amellyel eszmecseréjüket zárták Magyarországon – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tárcavezetők közös sajtótájékoztatóján pénteken Visegrádon.

Fazekas Sándor ismertette: a Visegrádi csoport (V4), valamint Bulgária, Románia és Szlovénia agrárminiszterei magyarországi megbeszélésükön áttekintették a 2011. első félévi magyar EU-elnökség előkészületeinek kérdéseit, a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét 2013 után, valamint az agrár-élelmiszeripar versenyképességének régiós helyzetét.

A zárónyilatkozatot a szlovén agrárminiszter nem írta alá. Dejan Zidan ezt azzal indokolta, hogy jelenleg folytatják a tárgyalásokat a támogatásokról, ezért nem tartotta volna korrektnek a nyilatkozatban állást foglalni támogatási kérdésekről is.

A földvásárlási tilalom fenntartását egyébként a tanácskozáson résztvevő országok agrárminiszterei fontos eszköznek tartják a nemzeti agrárpolitikai célok megvalósításához. A magyar vidékfejlesztési miniszter kifejtette: 2013-at követően szükség van erős KAP-ra, amelynek meg kell tartania közösségi jellegét, és tiszteletben kell tartania a szolidaritás és a tagállamok közötti egyenlő bánásmód alapelveit, a pénzügyi feltételeket biztosító rendszert. A közvetlen támogatás a KAP egyik fontos eszköze kell maradjon, hogy támogassa és stabilizálja a mezőgazdasági jövedelmeket és a közjavak előállítását. A jövő KAP-jának sikere ugyanakkor megkívánja, hogy az anyagi támogatást a jövőbeli célokhoz kössék, ezért a történelmi alapú kritériumrendszertől el kell szakadnia a támogatási rendszernek, e kritériumrendszer ugyanis a támogatások igazságtalan elosztásának okozója.

Az agrárminiszterek alapvető fontosságúnak tartják, hogy a KAP megfelelő hangsúlyt fektessen az élelmiszerellátásra, az élelmiszerbiztonságra, a környezet védelmére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a vízzel való takarékosabb, okszerű és hatékony gazdálkodásra, a biodiverzitás és a mezőgazdasági potenciál fenntartására, a mezőgazdasági üzemek sokszínűségének megőrzésére, a megújuló energiaforrások részarányának növelésére. Ezeket a szempontokat az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari modell nemzetközi versenyképességének fenntartásával kellene összehangolni – vélik a miniszterek.

Fazekas elmondta: egyetértettek abban is, hogy a KAP vidékfejlesztési forrásait, a Kohéziós Alapokkal együtt, az élhető, megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkező, munkát és megélhetést biztosító vidék megteremtésének szolgálatába kell állítani. Fokozott figyelmet kell fordítani a munkahelyteremtésre, az önfoglalkoztatásban rejlő perspektívák kibontakozásának támogatására, a vidéki turizmus fejlesztésére, a helyi piacok működőképességének megerősítésére, a helyben termelt speciális élelmiszerek piacra jutásának megkönnyítésre.

Elengedhetetlen a közszolgáltatások vidéki elérhetőségének szélesítése, színvonaluk javítása, a vidéki életszínvonal felzárkóztatása. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók bizalommal tudjanak Európa mezőgazdasági potenciáljába beruházni és azt fejleszteni, a növekvő piaci bizonytalanságok közepette is biztosítani kell számukra egy tisztességes jövedelemszintet. Ehhez egy olyan szabályozási keret kell, mely képes extrém piaci ingadozásokból és időjárási anomáliákból fakadó helyzetek kezelésére. Hasonlóan fontos az élelmiszerlánc szereplői közötti korrekt kapcsolatrendszer kialakulásának elősegítése is – ismertette a miniszterek közös véleményét Fazekas. A magyar miniszter kitért rá, hogy központi kérdésnek tartják a KAP érdemi egyszerűsítését, jogszabályrendszerének átláthatóbbá, egységesebbé tételét, de úgy, hogy az egyszerűsítés nem vezethet a KAP hatékonyságának és beavatkozások hatásosságának gyengüléséhez.

(MTI)