L. Simon: Mindenki tudja, régóta érzi, hogy változtatni kell

Mit hoz a hazai médiarendszer számára a parlament által most tárgyalt média-törvénycsomag? Mennyiben megalapozott az ellenzék és egyes szakmai szervezetek éles kritikája az új szabályozással kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre kért választ L. Simon Lászlótól, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának kormánypárti elnökétől a Duna Televízió Közbeszéd című műsora kedd este.

Néha úgy tűnik a parlamenti szavazásokból és kommunikációból, hogy Jobbik–MSZP „nagykoalíció” alakult, amelyhez néha a Lehet Más a Politika is betársul – így reagált L. Simon László a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának arra a felvetésére, hogy más-más szempont alapján, de mindhárom ellenzéki párt élesen bírálta a parlament előtt lévő média-törvénycsomagot.

Arra a felvetésre, hogy egyes szakmai szervezetek is tiltakoznak például a csomag szerintük rohamtempóban történő tárgyalása ellen, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek tiltakoznak, de ebből általánosítani nem kell.

A törvénymódosítás tempóját L. Simon László szerint számos szempont indokolja. „Ezer rendezetlen ügy van mögöttünk. Lejár a rádió elnökének a kinevezése. Jómagam az elmúlt egy évben a Magyar Rádió Közalapítvány elnökségi tagja voltam. Láttam a kaotikus működést az elnökségben és a közalapítvány kuratóriumában. Mindenki tudja, régóta érzi, hogy változtatni kell” – szögezte le L. Simon László.

A sajtó- és kulturális bizottság kormánypárti elnöke felhívta a figyelmet, hogy a most tárgyalt törvénycsomagnak még nem része az új médiatörvény, azt majd ősszel terjesztik az Országgyűlés elé. Most csupán a média szabályozásához szükséges kereteket teremtik meg.

Mi a garancia arra, hogy nem válnak valóra az ellenzék aggodalmai, miszerint kézi vezérlésű média jöhet létre, illetve hogy a tárgyalt javaslatok növelnék a kormánypártok közmédiabeli befolyását? – hangzott a Közbeszéd kérdése.

„Nem is értem, miért mondják, hogy kézi vezérlésű lesz a média. Azokba a testületekbe, amelyekbe eddig is a politika delegált tagokat, például az előbb említett médiakuratóriumokba vagy az ORTT-be, oda mindig is a politika által fölkért és kinevezett személyek kerültek, és ezek a bizottsági összetételek tükrözték a parlamenti erőviszonyokat. Most is ez fog történni” – hangzott a bizottsági elnök reakciója.

Arra a felvetésre, hogy a leendő új médiafelügyeleti szerv elnökét miért a miniszerelnök nevezi ki, L. Simon László azt mondta: ez volt a javaslat előterjesztőinek a szándéka. Ezen változtatni annak ellenére sem látja indokoltnak, hogy azt – tehát hogy a leendő elnököt ne a miniszterelnök nevezze ki, hanem az Országgyűlés döntsön a személyéről – két fideszes képviselő, Révész Máriusz és Kővári János kezdeményezte. A javaslatot, ha az a bizottság elé kerül, megtárgyalják – hangzott az ígéret.

A sokak szerint a sajtószabadság végét jelentő szabályozási tervről, mely szerint nem csak valótlan tény közlése esetén lesz mód helyreigazítást kérni a sajtóban, a sajtóbizottság elnöke azt mondta: nem helyreigazításról, hanem a válaszadási kötelezettség egyébként uniós irányelvének érvényesítéséről van szó.

„Felelősséggel kell leírni dolgokat a sajtóban, akkor nem fog különösebben problémát okozni a benne foglalt tartalom. Egyébként nem hiszem, hogy minden embernek lenne arra lehetősége, ideje, hogy mindenre választ adjon. Tehát aki azt gondolja botor módon, hogy majd a miniszterelnök minden őt ért cikkre és róla szóló állításra személyesen reagálni fog, az életszerűtlenül gondolkodik” – nyilatkozta a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a Duna Televízióban.

(Duna Televízió)