Lamperth Mónika (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az új Ptk. hatálybalépéséről 2009-ben döntött az Országgyűlés. Mint kiemelte, ez egy olyan törvény, mely az emberek mindennapjait is érinti. Az új Ptk.-t 2009-ben úgy fogadta el a Ház, hogy azt hosszú társadalmi vita előzte meg – tette hozzá.
Mint hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság kritikákat fogalmazott meg a 2009-ben elfogadott törvénnyel kapcsolatban, ezért pártja szerint is helyes az, hogy a kormány benyújtott egy törvénymódosítást.
Hozzátette azonban, hogy az MSZP módosító indítványt nyújtott be a polgári törvénykönyv hatályba nem lepéséről szóló előterjesztéshez, mely értelmében 2012. január elsejével léptetné hatályba a törvényt, és annak tartalmához nem nyúlna hozzá.
Lamperth Mónika fontosnak nevezte, hogy az új Ptk.-ban megmaradjanak egyebek közt a fogyasztók számára megfogalmazott nagyobb garanciák, valamint a bizalmi vagyonkezelő és a hagyatéki gondnok intézménye. Latorcai János alelnök az általános vitát lezárta.
Javaslat a dokumentumfilmek nyilvánosságáról
Kormánypárti képviselők kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását és tegyen javaslatot arra: a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Annak a nemzetnek, amelyik nem ismeri a múltját, nem lesz jelene és jövője sem – jelentette ki a fideszes Menczer Erzsébet a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.
A fideszes L. Simon László, Menczer Erzsébet és a KDNP-s Karvalics Ottó által benyújtott előterjesztésben az Országgyűlés felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Menczer Erzsébet kiemelte: fontos, hogy dokumentumfilmek, visszaemlékezések, sajtócikkek minél nagyobb számban születhessenek meg a múltunkról. Szerinte ma a magyar iskolákban az 1945 utáni történelem tanítása igen hiányosan folyik.
Kiemelte: a javaslattal a kormánypártok olyan folyamatot kívánnak elindítani, mely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését.
Mint L. Simon László elmondta, a javaslat összefügg azzal, hogy a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet a benne megszólított Biszku Béla egykori belügyminiszter tiltakozása miatt nyilvánosan csak a kulturális és sajtóbizottság e kérdéssel foglalkozó ülése után mutathatták be.
A kormány támogatja a határozati javaslatot
Répássy Róbert államtitkár a vitában közölte: a kormány támogatja a törvényjavaslatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető jogok összeütközését az új Ptk. és az új alkotmány kidolgozása során kell majd figyelembe venni. Kiemelte: fontos a közszereplő minőségének jogi meghatározására, ami, mint mondta, az új Ptk.-ban megtörténhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszereplőre a személyiségi jogok korlátozott köre vonatkozik.
A KDNP is támogatja
Pálffy István az általános vitában közölte: pártja támogatja a határozati javaslatot. Mint mondta, ő személy szerint Biszku Béla meghallgatását a kulturális és sajtóbizottságban nem támogatta, mert „jobban örülne” annak, ha nem a bizottság, hanem a vádhatóság előtt állna.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
