Új gyermekvédelmi rendszert szorgalmaz Szabó Máté

A jogszabályok előírásait követő, ám megoldást ezzel együtt nem hozó intézkedések veszélyeztetik a gyermekek oktatáshoz, valamint védelemhez és gondoskodáshoz való jogát; országosan alkalmazható előírásokra is szükség van – állapította meg Szabó Máté általános ombudsman.

Nem elegendő, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer formálisan jól működik, ha nem képes a feltárt problémák kezelésére – olvasható az ombudsman hivatala által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy konkrét ügyből vonta le elvi következtetéseit.

Mint írták, a sajtóban megjelent hírek szerint a bíróság kiskorú veszélyeztetése miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt egy szülői párt, mivel több tanköteles gyermeküket nem járatták iskolába. Az állampolgári jogok biztosa hivatalból indított vizsgálatot. Kiderült, hogy a gyermekek igazolatlan mulasztásainak nagy számát a kistelepülés iskolája jelezte először a jegyzőnek és a gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai alapellátásban gondozták a családot: rendszeresen látogatták, elbeszélgettek a szülőkkel, a gyermekekkel, de a szülők nem hajlottak az együttműködésre.

A jegyző ezután határozott a gyermekek védelembe vételéről, a szülők ellen pedig négy év alatt összesen 16 szabálysértési eljárást indított. Miután ezek sem vezettek eredményre, az ügyészséghez fordult. A szülők ellen három büntetőeljárás folyt, a bíróság harmadjára ítélte őket letöltendő szabadságvesztésre. A kiskorú gyermekek gyámja a nagymama lett, az egészségügyi, tisztasági körülmények ugyan javultak, de az igazolatlan mulasztások továbbra is rendszeresek.

Az ombudsman megállapította, hogy mind az iskola, mind a gyermekjóléti szolgálat, mind pedig a jegyző eleget tett a jogszabályban előírt jelzési és intézkedési kötelezettségeinek, ám ez nem hozott valódi eredményt.

A biztos azt a következtetést vonta le, hogy a „gyermekvédelmi rendszer a mai keretek között nem tudja betölteni a funkcióját” – áll a közleményben. Szabó Máté szerint a formális cselekvés helyett a problémák átfogó, komplex kezelése, szakmai programok kidolgozása szükséges. Növelni kell a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók létszámát, szakmai képzéseken kell fejleszteni a tudásukat, képességeiket.

Szabó Máté ezért arra kérte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetőjét: a szakmai módszertan kidolgozására illetékes intézettel együttműködésben dolgozzon ki országosan alkalmazható elvárásokat és előírásokat annak érdekében, hogy a gyermekvédelemben dolgozók időben felismerjék a gyermekek veszélyeztetettségét, és annak kezelésére megfelelő komplex szakmai programokat tudjanak kínálni.

Az ombudsman ugyancsak a miniszterhez fordult a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő testvérek együttes elhelyezésével kapcsolatban. Azt kérte, hogy a terület szabályozására alakítsanak ki megfelelő jogszabályi hátteret, ugyanis annak hiánya, valamint a kapcsolattartások esetlegessége közvetlenül veszélyezteti a gyermek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való jogát.

A közlés szerint az ombudsmani vizsgálat során kiderült, hogy a törekvések ellenére több esetben nem oldható meg a testvérek együttes elhelyezése. A nevelésbe vett testvérek 18-21 százalékát egymástól elszakítva gondozzák, amelynek legfőbb indoka az eltérő nevelési szükséglet, illetve a férőhelyek korlátozott száma.

(MTI)