Az eddigi egyeztetések alapján az önkormányzat egy új, kisebb kapacitású víztorony építésében gondolkodik, amelyet mindenképpen a város külterületén létesítenek – mondta a polgármester. Tilki Attila közlése szerint ehhez a helyi vízügyi szervezet segítségét kérte a szatmári város vezetése.
A víztorony szétszakadásának lehetséges okairól a polgármester elmondta: elképzelhető, hogy a három héttel ezelőtti vihar és erős szél olyan hatást gyakorolt a toronyra, hogy az abban lévő csaknem 700 köbméter víz nyomása a lemezvarratoknál szétszakította a tornyot. Sok a találgatás, de a metángáz-robbanást egyre több szakértő zárja ki – tette hozzá.
Tilki Attila tájékoztatása szerint jelenleg – jelentős többletköltséggel – szivattyúkkal oldják meg a vízszolgáltatást Fehérgyarmaton és három másik településen. Várhatóan csütörtökön érkezik meg Budapestről az az aggregátor, amely áramkimaradás estére biztosítja a vizet az érintett 11 ezer ember számára. Mint azt a polgármester elmondta, a városban locsolási tilalmat rendelt el a védelmi bizottság; az ideiglenes szivattyús megoldással pedig addig működtetik a rendszert, ameddig fel nem épül az új víztorony, ami hónapokig is eltarthat.
Az új hidroglóbuszt egyelőre nem tudni, miből építi fel a város: Fehérgyarmatnak saját forrása nincs erre, de a város vezetője abban bízik, hogy lehet majd uniós pályázati lehetőséget találni. Tilki Attila hozzátette: az új víztorony megépítéséről várhatóan a jövő héten hoz döntést az önkormányzat képviselő-testülete.
Az életveszélyessé vált tornyot és környékét a rendőrök lezárták, senkit sem engednek a közelébe – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A víztorony mellett lévő futballpálya területének egy részét beborítják a lemezdarabok, a leszakadt vezetékek. A lezúduló, óriási tömegű víz erejére jellemző, hogy egy fasort is elmosott, valamint felszakította az aszfaltot, amelyből több darabot egy környékbeli ház kerítéséhez vágott. A hidroglóbuszról lelógó vasszerkezet-darabok nagy részét már eltávolították, a munkálatok a talapzat eldöntésével folytatódnak majd. Az áramszolgáltató szakemberei jelenleg is dolgoznak a kidöntött oszlopok és az elektromos vezetékek helyreállításán.
Somogyi László, az eset kivizsgálására létrehozott szakértői bizottság tagja, a Goodnet Internetszolgáltató Kft. munkatársa az MTI tudósítójának elmondta: a torony teteje megsemmisült, az azon lévő mikrohullámú internetszolgáltató antennákat is beleértve. Emiatt öt környező településen nem volt kedden internetszolgáltatás, ezek közül három községet – Nábrádot, Panyolát és Kérsemjént – szerdán vissza tudják kapcsolni a szolgáltatásba.
Somogyi László hozzátette: a torony újjáépítése hónapokat vehet igénybe, s körülbelül 100 millió forintba kerülne. Az internetszolgáltató kára ehhez képest viszonylag csekély, mintegy egymillió forintra becsülhető.
Nem volt még erre példa
Európában nem volt még példa arra, hogy egy víztorony szétszakadjon – mondta Szatmári Zoltán, a Tisza-Szamosmenti Közmű Kft. ügyvezető igazgatója szerdán az MTI-nek. A szakértő szerint a metángázrobbanás kizárható, így valószínűleg a közelmúlt viharai és az erős szél indíthatta meg azt a fizikai folyamatot, amely miatt szétnyílt a hidroglóbusz.
A rendszer működéséről szólva Szatmári Zoltán elmondta: az ivóvizet mélyfúrású kutakból nyerik, és szivattyúkkal nyomják be a közműhálózatba. A víztorony nyomáskiegyenlítési és üzembiztonsági funkciót lát el, a felhalmozott ezer köbméter vizet több órás áramkimaradás esetén is egyenletes nyomással biztosítani tudja a hálózat használóinak.
A hidroglóbusz kiesésével az üzemeltetésben jelentkezhetnek problémák, mivel a hálózati szivattyúk nem szabályozható teljesítményűek – magyarázta a szakértő. A sérülés miatt a fehérgyarmati víztornyot ki kellett zárniuk a rendszerből szakembereknek, emiatt az ivóvízhálózat zárt rendszerré alakult, csak adott nyomáson és teljesítménnyel képes ivóvizet szolgáltatni a felhasználóknak.
Ezt szabályozni nem tudják, csak elindítani és megállítani – tette hozzá a szakember. Ennek az a hátránya, hogy a szolgáltató munkatársainak folyamatosan kell figyelniük a rendszert, a nyomás hirtelen emelkedésekor pedig ki kell nyitniuk a tűzcsapokat, hogy azokon keresztül távozzon a felesleges ivóvíz a hálózatból.
Az igazgató szerint az elsődleges szempont, hogy a megrongálódott víztoronynál a közvetlen veszélyhelyzetet elhárítsák. Le kell bontani az életveszélyes tornyot, ehhez engedélyek kellenek, s csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen típusú és kapacitású új víztornyot épülhet meg.
Szatmári Zoltán közlése szerint az önkormányzattal folyó egyeztetéseken szó van arról is, hogy speciális technológiával szabályozható, úgynevezett frekvenciaváltós szivattyúkkal tennék biztonságosabbá és üzembiztosabbá az ivóvízrendszert. Ezeket a terveket azonban részletesen meg kell vizsgálni – tette hozzá.
Egyelőre azt sem tudják a szakemberek, hogy a négy érintett településen – Fehérgyarmaton, Mándon, Penyigén és Kömörőn – kedden életbe léptetett locsolási tilalom meddig tartható fenn. Szatmári Zoltán elmondta: a miskolci vízügyi igazgatóság egy frekvenciaváltós szivattyúval segítette a települések ivóvízellátását, beszerelése folyamatban van. Ha ez az eszköz megfelelően működne, akkor automatikusan lehetne a nyomást szabályozni, így akár – rövid időn belül – a locsolási tilalmat is meg lehetne szüntetni.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.