A Magyar Közlöny legfrissebb számában olvasható kormányhatározat értelmében Navracsics Tibor feladata lesz a teljes körű lakossági kommunikáció kidolgozása és irányítása, továbbá a közszolgálati médiával való kapcsolattartás irányítása is.
A nemzeti rendezvények szervezését, valamint műszaki, művészeti, logisztikai és biztosítási feladatainak előkészítését és lebonyolítását a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. látja el 2010. augusztus 23-tól.
A határozat 2011-től teszi kötelezővé a tárcavezető számára, hogy minden év január 31-ig tegyen javaslatot a kabinetnek a nemzeti rendezvények koncepciójáról. Navracsics Tibornak azonban az idén haladéktalanul be kell nyújtania az augusztus 20-i ünnepségre vonatkozó koncepciót, míg az október 23-i és november 4-i rendezvények esetében augusztus 16-ig kell megtennie ugyanezt.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a nemzeti rendezvények előkészítéséért és biztonságos megvalósításáért felel. Ennek keretében dönthet a rendezvény helyszínének, programpontjainak módosításáról, de ezzel egy időben felelősséget vállal a rendezvény biztonsági okokból történő elhalasztására vagy megszakítására irányuló illetékes szerv döntéséért is.
A miniszter több tárcavezetővel együttműködve látja el feladatait, így a belügyminiszter felel a rendőrség, valamint a katasztrófavédelem szerveinek közreműködéséért, míg a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség bemutatóiért, a külügyminiszter a diplomáciai és az állami protokoll feladataiért, a nemzetierőforrás-miniszter a katasztrófa-egészségügyi szervek közreműködéséért, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat munkájáért vállal felelősséget.
A közigazgatási és igazságügyi tárcavezető emellett irányítja az imént felsorolt miniszterek által delegált tagok alkotta Tárcaközi Koordináló Bizottságot, amelynek operatív törzse látja el a nemzeti rendezvények szervezett és biztonságos lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
Az operatív törzs elsődleges feladata az előkészítés alatt a biztonsági szempontok figyelemmel kísérése, valamint a nemzeti rendezvényekkel kapcsolatos tervek szakmai véleményezése legkésőbb az ünnepet megelőző 15 napon belül.
A kormány a nemzeti ünnepek között sorolja fel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc március 15-i évfordulóját, Szent István augusztus 20-i ünnepét, valamint az 1956-os forradalom október 23-i emléknapját, míg kiemelt fontosságú rendezvénynek nevezi a kommunizmus áldozatainak február 25-i, valamint a holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-i emléknapját, a nemzeti összetartozás június 4-i napját, továbbá az aradi vértanúk október 6-i emléknapját és a nemzeti gyász november 4-i emléknapját. A határozat a felsorolt évfordulókat együttesen nemzeti rendezvényként határozza meg.
A 2006. évi budapesti tűzijáték során vihar tört ki, és emberéleteket is követelő tragédia történt, amelynek kapcsán éles politikai vitát is kiváltva vetődött fel a felelősség kérdése.
Az Országgyűlés idén június 8-án fogadta el az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló fideszes országgyűlési határozati javaslatot, amellyel megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akiket 2006-ban – augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán – akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás erkölcsi és anyagi kártérítést ígért.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-mailben várja azok jelentkezését, akik kártérítési igénnyel fordultak a bírósághoz a 2006. augusztus 20-i tűzijátékkal összefüggésben, de a bíróság még nem hozott döntést, és ügyük ezért folyamatban van. A kormány augusztus 20-ig, a tragédia negyedik évfordulójáig szeretne megállapodni a károsultakkal.
A KIM közleménye kitér arra, hogy a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijátékkal összefüggésben öt emberéletet követelő és több személyi sérülést okozó tragédia történt. A katasztrófát egyértelműen a tűzijáték megszervezésének hibái, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságai, a vonatkozó jogszabályok jogalkalmazók általi megsértése, valamint az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértése idézte elő – olvasható a közigazgatási minisztérium honlapján.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
