A témában eddig napvilágot látott kutatások, elemzések egyetértenek abban, hogy az európai parlamenti képviselők munkájának eredményessége, hasznossága nehezen mérhető pusztán a tevékenységeket számszerűsítő statisztikai adatokkal. Ennek oka, hogy még az azonos típusú képviselői tevékenységek és eszközök között is jelentős súlybéli különbségek lehetnek mind szakmai, mind politikai szempontból. Az is nehezíti a képviselők által végzett tevékenység objektív értékelését, hogy egy, az összes uniós állampolgár szempontjából jelentősnek mondható állásfoglalás vagy jelentés adott esetben kevésbé fontos a magyar állampolgároknak és fordítva.
További tényező, amely gátolja a képviselők munkájának objektív számszerű értékelését, hogy nagyon eltérő a súlya egy parlamenti alelnök, egy bizottsági koordinátor vagy egy frakcióval nem rendelkező független képviselő megszólalásainak, illetve hogy a független képviselőknek szinte esélyük sincs arra, hogy komolyabb szakmai feladatokat kapjanak a szakbizottságokban, vagy valódi befolyást jelentő parlamenti pozíciót töltsenek be.
A Nézőpont Intézet a fentiek miatt két elemzést készített a huszonkét magyar európai parlamenti képviselő 2009. július 14. és 2010. június 30. közötti munkájáról. Az objektív statisztikán alapuló rangsor kevésbé mutatja a képviselők valódi eredményességét, valamint azt, hogy a képviselői tevékenység milyen haszonnal járt Magyarország számára, ugyanakkor megmutatja a képviselők strasbourgi és brüsszeli „aktivitását”.
„Az év európai parlamenti képviselője” címet viselő, vállaltan szubjektívabb elemzés annak a képviselőnek a munkájáról szól, aki magyar szempontból véleményük szerint a legnagyobb eredményt érte el az utóbbi egy évben az Európai Parlamentben.
További részletek a Nézőpont Intézet honlapján.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek
