Régen volt ilyen jó a magyar–román és a magyar–szerb kapcsolat

Volt már korábban is példa az IMF-tárgyalások megszakadására, például a Romániával folytatott tárgyalások kapcsán, s végül mégis született megállapodás – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának stúdiójában. A magyar diplomácia irányítója szerint új idők járnak a szomszédságpolitikában. A visegrádi csúcson pedig várhatóan lesz kétoldalú találkozó a szlovák féllel. • „Nem folytatható az elmúlt négy-öt év megszorító politikája”

A vita az IMF és az EU delegációjával nem is arról folyt, hogy tartani akarjuk-e, tudjuk-e a 3,8 százalékos költségvetési hiányt az idén. A magyar fél céljai egyértelműek: be akarjuk tartani az idei költségvetési hiányt, amire a 29 pontos cselekvési terv megteremti a lehetőséget. A partnerek a bankadót és annak mértékét kifogásolták, azt, hogy azt 2011-ben is ki akarjuk szabni, az utóbbi mértékére nem kívántunk kötelezettséget vállalni – mondta a külügyminiszter. Martonyi János úgy fogalmazott: periférikus viták zavarták meg a légkört és okozták a tárgyalások megszakadását, szünetelését.

Megjegyezte: kicsit csodálkozik azon, hogy a Nemzetközi Valutaalap mintha a külföldi tulajdonú magyarországi bankok mellé állt volna a bankadó ügyében. „Az IMF-nek a legfontosabb az lenne, hogy a magyar költségvetés rendben legyen, ehhez viszont szükségünk van a bankadó jelentette bevételre. Összességében úgy érzem: nagyobb megértést kellett volna tanúsítani a magyar gazdaságpolitikával és a bankadóval szemben. De különösebb tragédia nincsen, a tárgyalások megszakadtak, szünetelnek, majd tovább fogjuk azokat folytatni” – állította a magyar diplomácia irányítója. Hozzátette: egyébként jelenleg különösebb gondjaink nincsenek, az ország külső pénzügyi helyzete szilárd, az ország finanszírozható, mindenkit óva intene attól, hogy egyfajta pánikba essen.

Változások a külügyben

A külképviseleti személycserékről zajló vita alapvetően politikai jellegű és nem is új keletű – vélte Martonyi János. „Amikor véletlenül polgári kormány van Magyarországon és bizonyos személycserékre kerül sor, mondjuk éppen a nagykövetek körében, akkor ezt az ellenzék mindig meglehetős hevességgel bírálja. Elfeledkezvén arról, hogy saját kormányzása alatt milyen döntéseket hozott, milyen jogszabálysértéseket hajtott végre, például a független intézmények élén. Hogy mennyibe került az adófizetőknek, hogy jogellenesen megszüntették számtalan független intézmény vezetőjének munkaviszonyát, vagy hogy hány főosztályvezetőt bocsátottak el, hány nagykövet megbízatását szüntették meg” – érvelt a külügyminiszter. Kijelentette: ebbe a politikai természetű vitába ízlése szerint nem kíván bekapcsolódni. Az viszont biztos: egy új szemlélet kialakulásához a Külügyminisztériumban is szükségesek személyi változások.

Változások a szomszédságpolitikában

Nagyon régen volt ilyen jó a magyar–román és a magyar–szerb kapcsolat – nyilatkozta a magyar külügyminiszter, reagálva a Duna Televízió felvetésére. A Délkelet-Európával történő kapcsolatépítés erősítése a mostani külpolitika egyik fontos iránya is – mondta. „Mind a belgrádi, mind a bukaresti látogatásom arról győzött meg, hogy fennáll a két ország és kormány között egyfajta megértés, bizalom, egymásra utaltság és ennek felismerése, valamint közös érdekek számtalan területen; ez egy történelmi lehetőség egy kibővített, megerősített közép-európai politika számára” – mondta a magyar külügyminiszter. 2011 ugyanakkor egyfajta közép-európai év lesz az EU-ban, hiszen az első félévben Magyarország, a második félévben pedig Lengyelország lesz az unió soros elnöke. A külügyminiszter reméli, hogy még a magyar elnökség alatt befejeződhetnek a Horvátország uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások, esetleg éppen a magyar elnökség idején írhatják alá a csatlakozási dokumentumot is.

Kétoldalú tárgyalások a szlovákokkal

Elképzelhető-e, hogy a visegrádi országok e heti találkozóján lesznek kétoldalú megbeszélések, és Orbán Viktor találkozik szlovák kollégájával? – hangzott a Duna Televízió kérdése. Martonyi János megerősítette: a jelenlegi állás szerint lesznek rövid, kétoldalú megbeszélések. Ezektől azonban a magyar kormány nem várja konkrét témák megvitatását, sem konkrét megállapodások megszületését. „Azt azonban mindenképpen várjuk, hogy mindkét fél kinyilvánítsa politikai akaratát egy átfogó tárgyalási folyamat megindítására, illetve szándékát adja például a magyar–szlovák viszonyban az elmúlt négy évben felgyűlt vitás kérdések átfogó tárgyalássorozattal való rendezésére” – mondta a magyar külügyminiszter.

Jelezte: informális megbeszélésekre már sor került, maga is találkozott Bugár Bélával, a Híd (Most) párt elnökével. Nagyjából már látják, melyek azok a kérdések, amelyeket meg kell vitatni, és azon is gondolkodnak, hogyan lehet ezekre a kérdésekre megoldást találni – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli műsorában Martonyi János külügyminiszter.

(Duna TV)