Az első szabad országgyűlési választás az MDF fölényes sikerét hozta Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A későbbi kormánypárt a nyolc egyéni mandátumból hatot megnyert, míg az FKGP és az SZDSZ 1-1 helyet szerzett. Az őszi helyhatósági voksolás első fordulójában 38,88, míg a másodikban 26 százalék vett részt, ami némileg magasabb volt, mint az országos aktivitás. A választás a megyében szoros eredményt hozott. Közel hasonlóan szerepelt az FKGP, az MDF és az MSZP. A tavaszhoz képest az MDF némileg veszített támogatottságából, míg az MSZP jelentősen megerősödött.
Stabil szocialista siker
Az 1994-es országgyűlési választás az MSZP fölényes győzelmével zárult a megyében, mivel hét egyéni körzetben tudott mandátumot szerezni, míg az SZDSZ egyben. Az önkormányzati választáson 50,96 százalék vett részt, ami több mint hét százalékkal volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választás az MSZP győzelmét hozta, mivel a 40 helyből 14-et szereztek meg. Az FKGP–MDF–KDNP-összefogás 11, míg az SZDSZ 6 helyet szerzett a testületben. A közgyűlésben balliberális többség jött létre, így a megyében a parlamenti választáshoz képest nem történt átrendeződés. A jobboldali pártok összefogásából létrejött lista a 10 ezer főnél kisebb településeken szerepelt jól, mivel csupán öt százalékkal kaptak ki a szocialistáktól.
Fordított a jobboldal
Az 1998-as országgyűlési választás ismételten az MSZP győzelmét hozta a megyében, mivel hat egyéni körzetben sikerült az első helyen végezniük, míg a Fidesznek csupán kettőben. Az október 18-i helyhatósági választáson 43,10 százalék járult az urnákhoz, ami közel két százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választáson a korábbi eredményekkel szemben jelentős változás történt. A megmérettetést a Fidesz nyerte a 13 megszerzett mandátummal, míg az MSZP csak 11 helyet tudott szerezni. A jobboldali kormánypárt mind a 10 ezer alatti és fölötti településkategóriában az első helyen végzett. Az FKGP és az MDF–KDNP jó szereplésének köszönhetően jobboldali többség jött létre a közgyűlésben. A tavaszi választáshoz képest jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok, mivel a szocialisták elveszítették többségüket és a második helyre szorultak a megyében.
Tarolt az MSZP
2002-ben az országgyűlési választáson az MSZP ismételten hat egyéni körzetet nyert meg, míg a Fidesz két helyen tudott diadalmaskodni. Az október 20-i helyhatósági választáson 49,71 százalék élt állampolgári jogával, ami közel két százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési voksolás az MSZP elsöprő győzelmét hozta. A kormánypárt a mandátumok 55 százalékát szerezte meg. A szocialisták több mint 40 százalékos szavazataránnyal nyertek, míg a jobboldal a 10 ezer lakos alatti településeken még 30 százalékot sem szereztek. A közgyűlésben négy évet követően ismét a szocialisták kezébe került az irányítás. A tavaszi választáshoz képest megőrizték a pozíciójukat és simán szerezték meg az abszolút többséget.
Nem várt fordulat történt
Négy évvel ezelőtt a parlamenti választáson az MSZP hét egyéni körzetet nyert meg, míg a Fidesz csupán Karcagon tudott diadalmaskodni. A helyhatósági választáson 49,57 százalék voksolt, ami több mint három százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás totális politikai fordulatot hozott. A választást a Fidesz abszolút többséggel nyerte meg, a mandátumok 55 százalékát szerezték meg. A jobboldali párt a 10 ezer főnél népesebb településeken több mint 50 százalékot szerzett. Az MSZP a súlyos vereség ellenére még mindig a szavazatok 30 százalékánál többet szerzett a megyében. A tavaszhoz képest jelentős átrendeződés történt a megyében és négy év elteltével ismét jobboldali többségű közgyűlés alakult.
A billegő város
Az 1990-es helyhatósági választás az SZDSZ és a Fidesz győzelmével zárult Szolnokon. A város élére a két párt Kőnig Lászlót választotta. Az 1994-es polgármester-választást Várhegyi Attila, a Fidesz jelöltje a voksok több mint 50 százalékával nyerte. A közgyűlésben azonban az MSZP és az SZDSZ szerzett többséget. 1998-ban rendkívül szoros eredmény született a polgármester-választáson, mivel Szalay Ferenc, a jobboldal jelöltje csupán 500 szavazattal győzte le Káplár Józsefet, az MSZP politikusát. A képviselő-testületben a 28 helyből 14-et szerzett meg az MSZP és az SZDSZ, így a többség továbbra is az ő kezükben volt.
2002-ben politikai fordulat történt a megyeszékhelyen, mivel először sikerült szocialista politikusnak elnyernie a polgármesteri posztot. Botka Lajosné a voksok több mint 50 százalékával diadalmaskodott és pártja a képviselő-testületben is abszolút többséget szerzett. Négy évvel ezelőtt ismét nagyon szoros eredmény született Szolnokon. Szalay kevesebb, mint 300 szavazattal győzte le Vass Lajost, az MSZP aspiránsát. A közgyűlésben a Fidesz–KDNP szerzett abszolút többséget.
Küzdelem a második helyért
Az elmúlt húsz év választásai alapján a baloldal egyik legerősebb megyéjének számított Jász-Nagykun-Szolnok, amit az országgyűlési választásokon aratott sikerei jeleztek, de a megyei közgyűlésben kétszer is csupán a második legerősebb párt pozícióját szerezték meg. Szolnokon annak ellenére, hogy több választást követően a legerősebb párt az MSZP volt, a polgármesteri posztot csak egyszer sikerült elnyerniük. Az elmúlt évek választásai során az MSZP óriási vereségeket volt kénytelen elkönyvelni, mivel az EP-választáson és az idei országgyűlési voksoláson is csupán a harmadik helyet szerezték meg a Jobbik mögött. A jelenlegi tendenciák alapján a közgyűlésben és Szolnokon is megmarad a fideszes többség, míg az MSZP számára óriási eredmény lenne, ha ismét föl tudna kapaszkodni a második helyre.
(Forrás: vokscentrum.hu, valasztas.hu)
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
