Törpévé válik a választás után az egykori szocialista óriás?

A jobboldal húsz éve nem tudta megszerezni a megyei közgyűlés irányítását Heves megyében, azonban az MSZP elmúlt években elszenvedett súlyos vereségei után most ez sikerülhet. Az MSZP vélhetően Egerben sem lesz képes a győzelemre, így a megyeszékhely továbbra is a polgári pártok irányítása alatt marad.

Az 1990-es országgyűlési választás az MDF sikerével zárult Heves megyében is. A győztes párt a hat egyéni választókerületből ötöt megnyert. Az őszi helyhatósági választás első fordulójában 46,22, míg a másodikban 22,28 százalék voksolt. A választás roppant szoros eredményt hozott Hevesben, de a legerősebb párt az SZDSZ lett. Közel hasonlóan szerepelt még a Fidesz, a KDNP és az MDF is. A tavaszihoz képest az MDF némileg veszített arányából, de súlyos vereséget sem szenvedett a megyében.

Nem ingott meg az MSZP pozíciója

Az 1994-es parlamenti választás az MSZP sikerét hozta Hevesben, mivel öt egyéni körzetet megnyert, míg az SZDSZ a gyöngyösi választókerületet tudta elhódítani. Az önkormányzati választáson 56,15 százalék élt állampolgári jogával, ami közel 13 százalékkal volt magasabb aktivitás, mint az országos. A megyei közgyűlési voksolás az MSZP sikerét hozta, mivel a 40 mandátumból 15-öt szerzett meg. A második helyen az SZDSZ és a KDNP végzett 6-6 mandátummal. A választások eredményeként balliberális többség alakult a közgyűlésben. A KDNP a 10 ezer lakos fölötti lélekszámú településeken több mint 16 százalékos támogatottsággal rendelkezett. A parlamenti választáshoz képest jelentős átrendeződés nem történt, mivel a kormánypártok megőrizték fölényüket.

Elmaradt a jobboldali áttörés

Az 1998-as parlamenti választás fej fej melletti eredményt hozott Hevesben, mivel mind a Fidesz, mind az MSZP 3-3 egyéni mandátumot szerzett. A helyhatósági választáson 46,23 százalék voksolt Hevesben, ami egy kicsit volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választást ismételten az MSZP nyerte, de csak 13 mandátumot szerzett. A Fidesz 12, az FKGP 4 mandátumhoz jutott. A közgyűlésben a baloldal tudott többséget létrehozni, így nem történt politikai fordulat a megyében. A szocialisták a 10 ezer főnél nagyobb településeken több mint 8 százalékkal verték meg a Fideszt. A kistelepüléseken a Munkáspárt is öt százalék fölött szerepelt. Az országgyűlési voksoláshoz képest a Fidesz veszített támogatottságából, így még a döntetlen eredményt sem tudta megismételni.

Befagyott viszonyok

A 2002-es parlamenti választás az MSZP elsöprő győzelmét hozta, mivel mindegyik egyéni körzetben nyerni tudott. Az október 20-i helyhatósági választáson 51,51 százalék vett részt, ami közel azonos volt, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás az MSZP óriási fölényét hozta, mivel a mandátumok 57,5 százalékát megszerezte az akkori kormánypárt. A jobboldal csupán a képviselői helyek egyharmadát szerezte meg. Hevesben a tavaszi voksoláshoz képest jelentős átrendeződés nem történt, ráadásul az MSZP tovább növelte a már korábban is jelentős előnyét.

Árulás történt?

Négy évvel ezelőtt az országgyűlési választáson a szocialisták ismételten az összes egyéni körzetben győztek, ami azt mutatta, hogy Hevesben továbbra is stabilan őrizték a vezető helyüket. Az őszi voksoláson 53,31 százalék élt állampolgári jogával, ami hasonló volt az országos részvételhez. A közgyűlési választáson döntetlen eredmény született a két nagy párt között, ami a korábbi eredményekkel szemben jelentős politikai átrendeződést mutatott. A testületben a többsége mégis az MSZP-nek lett, mivel az egyik fideszes politikus átült a baloldali párt soraiba. A Fidesz a kistelepüléseken, míg az MSZP a nagyobb városokban tudta megelőzni legfőbb riválisát. Hevesben tehát negyedszerre sem jött létre jobboldali többség.

Független, majd szocialista dominancia

Az 1990-es önkormányzati választás az SZDSZ és a Fidesz sikerével zárult Egerben is. A két párt Ringelhann Györgyöt választotta a város élére. Az 1994-es polgármester-választást ismételten Ringelhann nyerte meg a voksok több mint 50 százalékával, azonban ekkor már függetlenként indult a posztért. A közgyűlésben a legtöbb helyet az Egri Lokálpatrióta Egyesület szerezte, de jól szerepelt még az MSZP is.

1998-ban szoros küzdelemben Nagy Imre, az MSZP politikusa nyerte meg a polgármester-választást a korábbi városvezetővel szemben. A közgyűlésben baloldali többség jött létre. 2002-ben Nagy a voksok több mint 60 százalékával ismét elnyerte a megyei jogú város vezetését és a testületben is stabil baloldali többség jött létre. Négy évvel ezelőtt újabb politikai fordulat történt Egerben, mivel Nagy szoros vereséget szenvedett Habis Lászlótól, az Egri Lokálpatrióta Egyesület vezetőjétől. A közgyűlésben is jobboldali többség alakult.

Jobboldali áttörés jöhet

Heves megye az elmúlt húsz évben a baloldali pártok egyik legerősebb fellegvárának számított, amit jól bizonyít, hogy a megyei közgyűlésben eddig egyszer sem alakult jobboldali többség és Egerben is csupán 2006 őszén veszített az MSZP. Az elmúlt két országos választáson azonban a szocialisták jelentős vereséget szenvedtek, mivel még a második helyet sem tudták megszerezni a Jobbik mögött. A mostani erőviszonyok alapján vélhetően a megye történetében először jobboldali többség jön majd létre a közgyűlésben, és nem kizárt, hogy a szocialisták a legkisebb frakcióval fognak rendelkezni. Egerben várhatóan újra bizalmat kap majd a jobboldali városvezetés.

(Forrás: vokscentrum.hu, valasztas.hu)