„Volt és van annyi jó ebben a nemzetben, hogy új esélyt kapott”

Az egység nem egyformaság, hanem közös cél – mondta Surján László európai parlamenti (EP) képviselő pénteken Veszprémben, a Szent István és Boldog Gizella szobránál, a várban rendezett ünnepségen.

Szent István idejében ez a közös cél a nagyobb nyugat-európai egységbe való betagozódást, ott a saját helyünk és arculatunk megtalálását, s természetesen önállóságunk megtartását jelentette – hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a mintegy 250-300 jelenlévő ünneplő előtt.

Surján László szerint az egység nem egyformaságot jelent, hanem az a „vegyes erdők változatossága, ahol a lombok, a lombhullatók és az örökzöldek együttese csodálatos harmóniát alkot”. Mint mondta: „el kell viselni egymást, el kell viselni az egyik ilyen, a másik olyan voltát, sőt képesnek kell lenni arra is, hogy tanuljunk egymástól, tanuljunk akár az idegenektől is”.

Surján László szerint „volt és van annyi jó ebben a nemzetben”, hogy ismét esélyt kapott önmaga újjáépítésére, s hogy újra „emelkedő nemzet legyen”. A KDNP politikusa szerint „kettős titka” van annak, hogy az új eséllyel élni tudjunk: egy természetfölötti és egy evilági. A természetfölötti az, hogy ez a nemzet „újra rátaláljon Istenére”, az evilági pedig az összekapaszkodás, az egybefonódás gondolata – mondta a kereszténydemokrata politikus, megjegyezve: ma már közgazdászok is tanítják, hogy erkölcs nélkül nem működik még a gazdaság sem.

„Az erkölcsös életet azonban kinek-kinek saját magán kell kezdenie”, mert ez nem működik úgy, hogy másoktól elvárjuk, magunk pedig „vizet prédikálunk és bort iszunk” – mondta a KDNP alelnöke. Mint hangsúlyozta: arra van szükség, hogy olyan törvényeink legyenek, hogy ne mondhassák azt az emberek, más a jog és más az erkölcs. Arra van szükség, hogy a törvényeink összhangban legyenek az erkölcs világával – figyelmeztetett a polgári politikus, rámutatva: de ez sem ér semmit, ha azok a törvények nem érvényesülnek.

Szükséges tehát egy erős állam, amely képes végrehajtani az erkölcsi rendnek is megfelelő törvényeket – fogalmazott Surján László. Szavai szerint a „bajaink megoldhatóak, de csak akkor, ha azok, akik az ügyeinket intézik, nemcsak beszélnek az erkölcsről, hanem aszerint is élnek”. Az EP-képviselő kijelentette, hogy az erkölcsi rend helyreállítása nélkül nem hisz az ország felemelkedésében.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy természetesen „szenteskedésből sem lehet megélni”, el kell végezni a mindennapi munkát, helyreállítani a tornádó pusztításait, ám hogy „milyen lélekkel és felelősséggel tesszük ezt, az nem mindegy”.

Debreczenyi János (Fidesz), Veszprém polgármestere a „magyar kötelesség” napjának nevezte augusztus 20-át. Rámutatott: Szent István egy olyan állam alapkövét rakta le, amely példamutató volt Európában, ahol akkoriban még nem létezett ilyen „egységes állam, egységes közigazgatással, vármegyerendszerrel”. S azért a kötelesség napja augusztus 20., mert a „mi kötelességünk, hogy Magyarország megmaradjon, s ez nem könnyű kötelesség” – mondta a polgármester.

Az ünnepi megemlékezést követően Surján László és Debreczenyi János koszorút helyezett el Szent István és Boldog Gizella szobránál. Koszorúkat helyeztek el a fegyveres testületek, a civil szervezetek képviselői, s a jelenlévő ünneplők közül is többen virágokat tettek a szobor talapzatához.

(MTI)