„Nem mondhatjuk azt Magyarország polgárainak, hogy bocsánat, most fél évig nem érünk rá veletek foglalkozni” – fogalmazott. Azokra a véleményekre reagálva, hogy az EU-elnökség alatt nem illik jelentős belső reformokat végrehajtani, alkotmányozást folytatni és közben az ellenzéktől politikai tűzszünetet kérni, kijelentette: „Az életnek nem kell megállnia az EU-elnökség miatt, van egy elég rossz állapotban levő országunk (...), rengeteg a teendő a gazdaság, az oktatás, továbbá az egészségügyi és a szociális ellátórendszer újjáépítése terén”.
Győri Enikő bízik abban, hogy az adminisztráció megbirkózik az EU-elnökség és az alkotmányozás kettős feladatával. Szerinte megvan az erőforrás az alkotmányozásra annak érdekében, hogy „végre legyen Magyarországnak egy nem toldozott-foldozott kommunista, hanem egy új alkotmánya”. Mint magyarázta, nem ugyanazok kezelik az EU-dossziékat, mint akik az alkotmány szövegét írják. Az államtitkár szerint az új magyar kormányzati struktúra összecsiszolódása nagyjából megtörtént, minden téren folyik a jogalkotás, az Európában páratlan kétharmados parlamenti arány kényelmes többséget jelent a kormányzati szándék érvényesítésére. Hozzátette ugyanakkor: a kormány minden lehetséges módon együttműködik a parlamenttel, az EP-képviselőkkel.
„Ennél jobban együttműködni már nem lehet (...), ha néhányan vészmadárkodnak és rossz hírünket keltik, ezzel nem tudok mit kezdeni, számoljanak el a lelkiismeretükkel” – mondta. Megjegyezte, hogy egyes politikusok ezzel kampányolnak, azt gondolják, az önkormányzati választáson szavatokat lehet szerezni, ha arról beszélnek, hogy rosszul áll a magyar elnökségi felkészülés. „Kétlem, hogy ezt a hozzáállást a magyar választók honorálják” – mondta, s leszögezte: Brüsszelben ezt a magyar belpolitikai játszma részének tekintik, „mindenki a magyar elnökség sikerében érdekelt”.
Az EU-elnökségi felkészülés kapcsán az államtitkár elmondta: a magyar fél tájékoztatta az uniós partnereket a tervezett prioritásokról és várja a visszajelzéseket arról, hogy a 26 ország és az uniós intézmények miként reagálnak Budapest elképzeléseire. Októberben parlamenti vita lesz az elnökségi sarokpontokról, amelyeket novemberben a kormánynak szentesítenie kell, majd be kell mutatnia Brüsszelben. Győri Enikő szerencsésnek tartja, hogy az „úgymond magyar nemzeti célok” tökéletesen egybeesnek az uniós célokkal. Ezek között említette a gazdasági válságból való kilábalást, olyan struktúrák létrehozását, amelyek megakadályozhatják hasonló krízisek kialakulását, valamint a munkahelyteremtést. „Van egy törékeny fellendülés az EU-ban, de amíg ez nem fordítódik le munkahelyekre, addig az emberek nem fogják elhinni, hogy ennek van értelme” – fogalmazott, és hozzáfűzte: Magyarországon is az a leglényegesebb feladat, hogy növekedési pályára állítsák a gazdaságot.
Az államtitkár a munkahelyteremtésen és a gazdasági növekedésen kívül a magyar elnökség fontosabb feladatai között említette az előrelépést a társadalmi befogadás terén. Magyarország ennek kapcsán akar a romakérdésről egyeztetni, szorosan illeszkedve az EU napirendjéhez, „azt gondoljuk, hogy ez egy európai ügy”. Kifejtette: Magyarország évek óta szorgalmazza, hogy ezt a kérdést kezelni kell, de eddig nem nagyon történt semmi; a franciaországi romák kitoloncolása körüli válsághelyzetnek kellett bekövetkeznie, hogy ez uniós szinten több fórumon is téma legyen.
Elmondta: Magyarországnak vannak javaslatai, és remélhetőleg azok mentén európai kompromisszum születik. „A lényeg, hogy ezt társadalmi befogadási kérdésként kell kezelni, nem etnikai alapon. A munkához jutás és az oktatás visz előbbre minket” – mutatott rá. Elmondta: Brüsszel számít Magyarország kezdeményezésére és tapasztalatára, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője a napokban külön kérte, hogy a magyar elnökség tegyen meg mindent az európai romastratégia elfogadása és tartalommal való megtöltése érdekében.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
