Az 1990-es önkormányzati választáson abszolút többséget szerzett az I. kerületben az MDF-KDNP-FKGP-koalíció, és polgármesternek Ligeti Imrét választották. Négy évvel később a jobboldali pártok ismételten abszolút többséget szereztek, míg a közvetlen polgármester-választást Katona Tamás, az MDF-KDNP-Fidesz közös jelöltje nyerte a voksok közel 60 százalékával. 1998-ban sem történt változás a képviselő-testületben, de a polgármesteri tisztséget Nagy Gábor Tamás, a Fidesz-MDF közös jelöltje szerezte meg a voksok közel 50 százalékával. 2002-ben és 2006-ban sem történt változás a kerület élén, és a Fidesznek sikerült az abszolút többségét is megtartania a képviselő-testületben. Az eltelt időszak eredményei alapján jól látszik, hogy a jobboldal vélhetően október 3-án is megtartja a kerületet, és az MSZP jelenlegi országos támogatottsága alapján csupán pár képviselővel fog rendelkezni a várnegyedben.
Nagy izgalmak 2002-ben
A II. kerületben a legelső önkormányzati választás az SZDSZ és a Fidesz győzelmével zárult, és a kerület élére Póta Gyulát választották. 1994-ben a képviselő-testületben az MDF-KDNP-Fidesz-koalíció abszolút többséget szerzett, azonban a polgármester-választást Póta Gyula nyerte az MSZP és az SZDSZ támogatásával. Póta sikerét az okozta, hogy az FKGP-MIÉP-összefogás is önálló polgármesterjelöltet állított, aki több mint 15 százalékot szerzett, így nem tudott győzni Balogi László, az MDF-KDNP-Fidesz politikusa. Négy évvel később Bencze B. György, a Fidesz-MDF közös jelöltje nyerte el a polgármesteri széket a voksok közel 50 százalékával. A képviselő-testületben a jobboldali pártok szereztek abszolút többséget. 2002-ben rendkívül szoros eredménnyel zárult a polgármester-választás, mivel Horváth Csaba, az MSZP jelöltje 71 szavazattal győzte le a hivatalban lévő fideszes városvezetőt. A képviselő-testületben a jobboldali pártok szereztek többséget. Négy évvel ezelőtt Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje 52:43 arányban győzte le Horváthot, és a képviselő-testületben is sikerült abszolút többséget szereznie. Az elmúlt évek választásai alapján vélhetően sikerül megtartani Lángnak a kerület vezetését, és a jobboldali többséget sem veszélyezteti semmi.
Ahol nem tudott MSZP-s jelölt nyerni
A III. kerületben az 1990-es helyhatósági választást az SZDSZ és a Fidesz nyerte és választotta meg a kerület élére Tarlós Istvánt. 1994-ben Tarlós már mint független jelölt nyerte meg a polgármester-választást a voksok közel 60 százalékával. A kerületi testületben szociálliberális többség alakult. Négy évvel később Tarlóst már 76 százalékos aránnyal választották újra, de a helyi testületben megmaradt az MSZP-SZDSZ-többség. 2002-ben Tarlóst több mint 50 százalékos támogatottsággal immár negyedszer választották a kerület élére. A képviselő-testületben továbbra sem tudott áttörni a jobboldal, és maradt az MSZP-SZDSZ-többség. Négy évvel ezelőtt Bús Balázs, a Fidesz-KDNP jelöltje 44,22, míg Pető György, az MSZP politikusa 39,40 százalékot ért el. A képviselő-testületben pedig először jött létre jobboldali többség. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján Bús vélhetően újrázni tud, míg a képviselő-testületben a jobboldali pártok abszolút többsége akár pár szavazaton is múlhat.
A legszorosabb küzdelem
Az 1990-es önkormányzati választást az MDF nyerte a XI. kerületben, de többséget a Fidesz és az SZDSZ tudott kialakítani a testületben. A kerület élére Bánhegyi Emil SZDSZ-es politikust választották. 1994-ben a polgármester-választást Szegedi Ferenc, az MDF-KDNP-Fidesz jelöltje nyerte a voksok 36 százalékával, de sikerében nagy szerepe volt annak, hogy az MSZP és az SZDSZ önálló jelöltet indított, ráadásul mindketten 27-27 százalékot szereztek. A képviselő-testületben a jobboldal szerzett többséget. 1998-ban a választást Juhos Katalin, a Fidesz-FKGP-MDF-MDNP jelöltje nyerte, és a helyi testületben is sikerült abszolút többséget szereznie. 2002-ben Molnár Gyula, az MSZP jelöltje 51,15, míg Juhos 48,85 százalékot szerzett, és a helyi testületben is baloldali többség jött létre. Budapest legnépesebb kerületében így nyolc év után vesztette el az irányítást a jobboldal. Négy évvel ezelőtt Molnár ismételni tudott, bár csak 2,5 százalékkal előzte meg Kupper Andrást, a Fidesz-KDNP jelöltjét. A helyi testületben ismételten az MSZP-SZDSZ szerzett többséget. A budai oldalon vélhetően ebben a kerületben lesz a legszorosabb eredmény a polgármesterjelöltek között. A tavaszi országgyűlési választáson Molnár vereséget szenvedett, de mostani győzelme egyáltalán nem lenne meglepetés.
A jobboldal egyik legerősebb fellegvára
A XII. kerületben az 1990-es helyhatósági választás az SZDSZ és a Fidesz sikerével zárult, így a kerület élére Sebes Gábort, az SZDSZ politikusát választották. 1994-ben a polgármester-választást Udvardy-Nagy István, az MDF-KDNP-Fidesz jelöltje nyerte, és a képviselő-testületben is sikerült a jobboldali pártoknak abszolút többséget szerezniük. 1998-ban Mitnyan Györgyöt, a Fidesz-MDF közös jelöltjét választották polgármesternek, és az őt támogató pártoknak sikerült a mandátumok több mint 55 százalékát megszerezni a helyi testületben. 2002-ben a baloldal országosan elsöprő fölénye ellenére Mitnyannak sikerült ismét nyernie, és a helyi testületben sem módosultak jelentősen az erőviszonyok. Négy évvel ezelőtt Pokorni Zoltánt közel 60 százalékos támogatottsággal választották a kerület élére, és a képviselő-testületben is a mandátumok 60 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. A Hegyvidéken vélhetően október 3-a után is a helyén marad Pokorni, és a jobboldal többségét sem fenyegeti semmilyen veszély.
A folyamatosan billegő kerület
A XXII. kerületben a főváros túlnyomó részéhez hasonlóan az SZDSZ és a Fidesz nyerte az 1990-es helyhatósági választást. A kerület élére Hajas Ervint, az SZDSZ jelöltjét választották. Négy évvel később Hajas mint független jelölt nyerte meg a polgármester-választást, a képviselő-testületben pedig balliberális többség jött létre. 1998-ban Szabolcs Attila, a Fidesz-FKGP-MDF jelöltje nyerte meg a polgármester-választást, és a budafoki képviselő-testületben is jobboldali többség jött létre. 2002-ben Bollók Istvánné, az MSZP-SZDSZ jelöltje hódította el a polgármesteri tisztséget, és balliberális testület alakult mellette. Négy évvel ezelőtt Szabolcs vissza tudta szerezni a polgármesteri tisztséget, és a helyi testületben is megfordultak az erőviszonyok. Az elmúlt évek eredményei alapján vélhetően Szabolcs meg tudja tartani polgármesteri pozícióját, és a képviselő-testületben is sikerül a jobboldalnak az abszolút többség megszerzése.
(Forrás: Vokscentrum.hu, Valasztas.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
