Az MSZP totális bukásával végződik a Budáért folytatott harc?

Budán a XI. kerületben lehet a legkiélezettebb verseny az október 3-i helyhatósági választáson, míg a többi kerületben ennél jóval simább lehet a jobboldali jelöltek sikere. Újbudán utoljára 1998-ban tudott nyerni a Fidesz, azóta csupán az idei országgyűlési választáson sikerült legyőzni Molnár Gyulát, aki zsinórban harmadik sikerét aratná a helyhatósági voksoláson.

Kovács András
2010. 09. 26. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1990-es önkormányzati választáson abszolút többséget szerzett az I. kerületben az MDF-KDNP-FKGP-koalíció, és polgármesternek Ligeti Imrét választották. Négy évvel később a jobboldali pártok ismételten abszolút többséget szereztek, míg a közvetlen polgármester-választást Katona Tamás, az MDF-KDNP-Fidesz közös jelöltje nyerte a voksok közel 60 százalékával. 1998-ban sem történt változás a képviselő-testületben, de a polgármesteri tisztséget Nagy Gábor Tamás, a Fidesz-MDF közös jelöltje szerezte meg a voksok közel 50 százalékával. 2002-ben és 2006-ban sem történt változás a kerület élén, és a Fidesznek sikerült az abszolút többségét is megtartania a képviselő-testületben. Az eltelt időszak eredményei alapján jól látszik, hogy a jobboldal vélhetően október 3-án is megtartja a kerületet, és az MSZP jelenlegi országos támogatottsága alapján csupán pár képviselővel fog rendelkezni a várnegyedben.

Nagy izgalmak 2002-ben

A II. kerületben a legelső önkormányzati választás az SZDSZ és a Fidesz győzelmével zárult, és a kerület élére Póta Gyulát választották. 1994-ben a képviselő-testületben az MDF-KDNP-Fidesz-koalíció abszolút többséget szerzett, azonban a polgármester-választást Póta Gyula nyerte az MSZP és az SZDSZ támogatásával. Póta sikerét az okozta, hogy az FKGP-MIÉP-összefogás is önálló polgármesterjelöltet állított, aki több mint 15 százalékot szerzett, így nem tudott győzni Balogi László, az MDF-KDNP-Fidesz politikusa. Négy évvel később Bencze B. György, a Fidesz-MDF közös jelöltje nyerte el a polgármesteri széket a voksok közel 50 százalékával. A képviselő-testületben a jobboldali pártok szereztek abszolút többséget. 2002-ben rendkívül szoros eredménnyel zárult a polgármester-választás, mivel Horváth Csaba, az MSZP jelöltje 71 szavazattal győzte le a hivatalban lévő fideszes városvezetőt. A képviselő-testületben a jobboldali pártok szereztek többséget. Négy évvel ezelőtt Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje 52:43 arányban győzte le Horváthot, és a képviselő-testületben is sikerült abszolút többséget szereznie. Az elmúlt évek választásai alapján vélhetően sikerül megtartani Lángnak a kerület vezetését, és a jobboldali többséget sem veszélyezteti semmi.

Ahol nem tudott MSZP-s jelölt nyerni

A III. kerületben az 1990-es helyhatósági választást az SZDSZ és a Fidesz nyerte és választotta meg a kerület élére Tarlós Istvánt. 1994-ben Tarlós már mint független jelölt nyerte meg a polgármester-választást a voksok közel 60 százalékával. A kerületi testületben szociálliberális többség alakult. Négy évvel később Tarlóst már 76 százalékos aránnyal választották újra, de a helyi testületben megmaradt az MSZP-SZDSZ-többség. 2002-ben Tarlóst több mint 50 százalékos támogatottsággal immár negyedszer választották a kerület élére. A képviselő-testületben továbbra sem tudott áttörni a jobboldal, és maradt az MSZP-SZDSZ-többség. Négy évvel ezelőtt Bús Balázs, a Fidesz-KDNP jelöltje 44,22, míg Pető György, az MSZP politikusa 39,40 százalékot ért el. A képviselő-testületben pedig először jött létre jobboldali többség. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján Bús vélhetően újrázni tud, míg a képviselő-testületben a jobboldali pártok abszolút többsége akár pár szavazaton is múlhat.

A legszorosabb küzdelem

Az 1990-es önkormányzati választást az MDF nyerte a XI. kerületben, de többséget a Fidesz és az SZDSZ tudott kialakítani a testületben. A kerület élére Bánhegyi Emil SZDSZ-es politikust választották. 1994-ben a polgármester-választást Szegedi Ferenc, az MDF-KDNP-Fidesz jelöltje nyerte a voksok 36 százalékával, de sikerében nagy szerepe volt annak, hogy az MSZP és az SZDSZ önálló jelöltet indított, ráadásul mindketten 27-27 százalékot szereztek. A képviselő-testületben a jobboldal szerzett többséget. 1998-ban a választást Juhos Katalin, a Fidesz-FKGP-MDF-MDNP jelöltje nyerte, és a helyi testületben is sikerült abszolút többséget szereznie. 2002-ben Molnár Gyula, az MSZP jelöltje 51,15, míg Juhos 48,85 százalékot szerzett, és a helyi testületben is baloldali többség jött létre. Budapest legnépesebb kerületében így nyolc év után vesztette el az irányítást a jobboldal. Négy évvel ezelőtt Molnár ismételni tudott, bár csak 2,5 százalékkal előzte meg Kupper Andrást, a Fidesz-KDNP jelöltjét. A helyi testületben ismételten az MSZP-SZDSZ szerzett többséget. A budai oldalon vélhetően ebben a kerületben lesz a legszorosabb eredmény a polgármesterjelöltek között. A tavaszi országgyűlési választáson Molnár vereséget szenvedett, de mostani győzelme egyáltalán nem lenne meglepetés.

A jobboldal egyik legerősebb fellegvára

A XII. kerületben az 1990-es helyhatósági választás az SZDSZ és a Fidesz sikerével zárult, így a kerület élére Sebes Gábort, az SZDSZ politikusát választották. 1994-ben a polgármester-választást Udvardy-Nagy István, az MDF-KDNP-Fidesz jelöltje nyerte, és a képviselő-testületben is sikerült a jobboldali pártoknak abszolút többséget szerezniük. 1998-ban Mitnyan Györgyöt, a Fidesz-MDF közös jelöltjét választották polgármesternek, és az őt támogató pártoknak sikerült a mandátumok több mint 55 százalékát megszerezni a helyi testületben. 2002-ben a baloldal országosan elsöprő fölénye ellenére Mitnyannak sikerült ismét nyernie, és a helyi testületben sem módosultak jelentősen az erőviszonyok. Négy évvel ezelőtt Pokorni Zoltánt közel 60 százalékos támogatottsággal választották a kerület élére, és a képviselő-testületben is a mandátumok 60 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. A Hegyvidéken vélhetően október 3-a után is a helyén marad Pokorni, és a jobboldal többségét sem fenyegeti semmilyen veszély.

A folyamatosan billegő kerület

A XXII. kerületben a főváros túlnyomó részéhez hasonlóan az SZDSZ és a Fidesz nyerte az 1990-es helyhatósági választást. A kerület élére Hajas Ervint, az SZDSZ jelöltjét választották. Négy évvel később Hajas mint független jelölt nyerte meg a polgármester-választást, a képviselő-testületben pedig balliberális többség jött létre. 1998-ban Szabolcs Attila, a Fidesz-FKGP-MDF jelöltje nyerte meg a polgármester-választást, és a budafoki képviselő-testületben is jobboldali többség jött létre. 2002-ben Bollók Istvánné, az MSZP-SZDSZ jelöltje hódította el a polgármesteri tisztséget, és balliberális testület alakult mellette. Négy évvel ezelőtt Szabolcs vissza tudta szerezni a polgármesteri tisztséget, és a helyi testületben is megfordultak az erőviszonyok. Az elmúlt évek eredményei alapján vélhetően Szabolcs meg tudja tartani polgármesteri pozícióját, és a képviselő-testületben is sikerül a jobboldalnak az abszolút többség megszerzése.

(Forrás: Vokscentrum.hu, Valasztas.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.