A volt belga miniszterelnök (1979-1992) arról beszélt, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeket a legsúlyosabban érintett Európában a gazdasági-pénzügyi válság. Ugyanakkor erkölcsi kihívással is szembe kell nézni – tette hozzá –, a jelenlegi nehéz helyzetben meg kell erősíteni a néppárti politikai csoport legfontosabb értékeit, közöttük a szolidaritást és a kisebbségek védelmét – hangsúlyozta.
Martens azt mondta, az elkövetkező évek meghatározó kihívása lesz a kilábalás a gazdasági válságból és a stabilitás biztosítása, de mint hozzátette, abban nincs egyetértés, milyen eszközökkel lehet ezeket a célokat elérni.
Martens – aki barátjának nevezte a magyar kormányfőt – rámutatott: a legtöbb EU-államban akadozik a növekedés és nehéz a munkaerő-piaci helyzet; az elkövetkező évek meghatározó kihívása lesz a kilábalás a gazdasági válságból és a stabilitás biztosítása, de – mint hozzátette –, abban nincs egyetértés, milyen eszközökkel lehet ezeket a célokat elérni.
A néppárti elnök meggyőződése szerint Európát biztonságosabbá kell tenni, egyebek között hatékonyabb pénzügyi koordinációra és stabilitási mechanizmusra van szükség az adósságválságok leküzdéséért. Azt mondta, néhány év múlva már működni fog az úgynevezett korai gazdasági figyelmeztető rendszer. Nagy kihívásnak nevezte a fenntartható növekedés biztosítását és a szegénység leküzdését.
Méltatta a magyar ötletességet és képzelőerőt, mint mondta, „Magyarország mindig ötvözni tudta a hagyományokat a modernséggel, az innováció és az új gondolatok előfutára volt”. Hangsúlyozta, hogy a magyar ötletesség komoly morális erővel párosult, és utalt arra, hogy a magyarok 1956-ban hősiesen ellenálltak a kommunista elnyomásnak. Úgy fogalmazott, a magyar kreativitás és morális tartás szellemében kell megújítani az európai szakpolitikát.
Szájer: Tisztességes közvetítők leszünk
Magyarország „tisztességes közvetítő” lesz EU-elnökként, olyan elnöki pozíciót fog ellátni, amely hallgat és odafigyel arra, ami az Európai Unióban történik – mondta Szájer József néppárti frakcióvezető-helyettes. A politikus szerint az az EU-elnökség lehet sikeres, amely kezelni tudja a felmerülő válságokat. Utalt a szabad mozgás jogára és az etnikai kisebbségekre, a napirenden levő romakérdésre.
Meggyőződése szerint az a tét, „mennyire tudjuk megvédeni a szabad mozgás jogát az Európai Unión belül”. Kijelentette, hogy a magyar elnökség tapasztalatokra építő, a valós helyzeten alapuló javaslatokat tesz majd a romakérdés európai szintű megoldásáért.
A fideszes politikus kijelentette, hogy az Orbán-kormány képes lesz rendbe tenni a gazdaságot és az egészségügyet, rendet tud majd teremteni a társadalom mindennapjaiban és el fogja látni az EU soros vezetésének nehéz feladatait. Szájer József Európa közös problémái között említette a népességfogyást, az elöregedést, továbbá a víz és a régiók kérdését.
„Jóval súlyosabban érintett minket a válság”
A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legerősebb, leginkább versenyképes országa legyen, ezáltal az unió is versenyképesebb lesz – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ennek érdekében a kormány már megtette a kezdő lépéseket: bizonyos adónemeket csökkentett, illetve eltörölt, kidolgozta az új Széchenyi-tervet és a versenyképesség növekedését segítő közigazgatást hozott létre – közölte Navracsics.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarországot a többi államnál jóval súlyosabban érintette a pénzügyi válság, mivel már évekkel korábban romlani kezdtek a gazdasági mutatók, így a legyengült ország sokkal inkább kiszolgáltatott volt a válság hatásainak. A 2011-es év kivételes lehetőség lesz Közép-Európa számára – mondta a politikus, emlékeztetve: az első félévben Magyarország, a másodikban Lengyelország tölti be az EU soros elnöki posztját.
Az EU elnökségét betöltő tagállam felelőssége, hogy az unió hogyan felel meg a pénzügyi válság okozta kihívásnak, és milyen jövőképet alakít ki, így Magyarország azért is speciális helyzetben van, mert ezt „országos szinten” is meg kell valósítania – utalt a miniszter Magyarország 2011 első félévében esedékes uniós elnökségére. Az elnökséget konkrét tartalommal kell megtölteni – figyelmeztetett Navracsics, hozzátéve: az EU nem lehet csak jogközösség, hanem olyan közösségnek kell lennie, amelynek a polgárok számára is van értelme.
Demokratikus, átlátható kapcsolatrendszerre van szükség – emelte ki. A 2011-es év kivételes lehetőség lesz Közép-Európa számára – mondta a politikus, emlékeztetve: az első félévben Magyarország, a másodikban Lengyelország tölti be az EU soros elnöki posztját. Mint mondta: Közép-Európa sok újat adhat az uniónak, a bővülés ugyanis az „eszmék gazdagodását” hozta; minden tagállam hozzáadja a saját nemzeti karakterét az unió összképéhez.
A miniszter hangsúlyozta: az uniós szakpolitika megújítását a szabadságnak és a felelősségnek kell vezérelnie, Magyarország már megtapasztalta az elmúlt nyolc évben, hogy milyen következményei lehetnek a politikai felelősség hiányának.
(MTI)
