„Nem harcolhatunk a terrorizmus ellen csak úgy, hogy felépítünk egy Európa-erődöt” – hangsúlyozta, hozzátéve: a biztonság minden összetevőjére kiterjedő, komplex nemzetközi együttműködést kell létrehozni. A határvédelem erősítése, a terrorellenes törvények és a bűnüldözés szigorítása szükséges lépések, de nem elegendőek az erőszakos szélsőségesség jelentette fenyegetés megszüntetésére, a „határainkon túl kell cselekednünk” – mondta az államtitkár az Európai Ötletek Hálózata elnevezésű szerveződés tanácskozásának második napján.
A határvédelem erősítése, a terrorellenes törvények és a bűnüldözés szigorítása szükséges lépések, de nem elegendőek az erőszakos szélsőségesség jelentette fenyegetés megszüntetésére, „határainkon túl kell cselekednünk” – mondta az államtitkár az Európai Ötletek Hálózata nyári egyetemének második napján. Az Európa terrorizmussal szembeni biztonságával foglalkozó munkacsoport tanácskozásán Németh Zsolt az 1986-os csernobili atombaleset utáni páneurópai „atoméberséghez” hasonlította a 2001. szeptember 11-i, Amerika elleni merényletek nyomán kialakult „terroréberséget”. A 9/11-es támadások után a terrorizmussal szembeni éberség a nemzetközi politikai élet meghatározó elemévé vált – mutatott rá.
Elmondta, hogy ez alól Magyarország sem kivétel, amelynek új kormánya megteremti a terrorizmusellenenes koordinátor posztját a Külügyminisztériumban, és létrehozott egy új intézményt, a terrorelhárítási központot a belügyminiszter felügyelete alatt. A 2011-es magyar EU-elnökséggel összefüggésben kitért arra, hogy a fejlődés, a jó kormányzás és az emberi jogok értékei szorosan kapcsolódnak a biztonsághoz és a terrorizmus terjedéséhez. „A terrorizmus az egész világon állandó fenyegetést jelentő globális kihívás, amelyre globális, összehangolt választ kell adni” – mutatott rá, hozzáfűzve, a terrorizmus fenyegetést jelent az EU alapértékei közé tartozó igazság, szabadság és biztonság ellen.
Azzal kapcsolatban, hogy Európának saját biztonsága érdekében határain túl is küzdenie kell, megerősítette: Magyarország továbbra is támogatja Afganisztán stabilizációját és újjáépítését. Kitért ugyanakkor arra, hogy a két magyar katona közelmúltbeli halálának közvetlen hatása volt a közvéleményre. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok mindig kulcsfontosságú partnere lesz az EU-nak a terrorizmus elleni küzdelemben, ebben tovább kell mélyíteni együttműködésüket. Egyúttal megjegyezte, hogy Guantánamo egy „kissé problémássá” tette a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködést (az Egyesült Államok bírósági eljárás nélkül tartott és tart fogva terrorizmussal gyanúsított embereket a Kuba szigetén levő fogolytáborban).
Álvaro Uribe volt kolumbiai elnök – aki két perióduson át, 2002 és 2010 között töltötte be országa államfői posztját – arról beszélt: Kolumbiában a terrorizmust alapvetően a kábítószer-kereskedelem táplálja. Azt mondta, Latin-Amerikában ugyan harcoltak különböző csoportok a diktatúrák ellen, de Kolumbia pluralista demokrácia, ezért a gerillákat csak terroristáknak lehet nevezni. „Minél jobban növekszik a kábítószer-fogyasztás Európában, annál jobban fogunk szenvedni Kolumbiában és más országokban a terrorizmustól terjedésétől” – figyelmeztetett a volt elnök.
Az EU az első számú szereplő
Az EU adja a globális export 60 százalékát, és az EU az első a működőtőke-befektetésben és a szolgáltatások kivitelében is – hangsúlyozta Christofer Fjellner, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője. Ugyanakkor az EU jobban megszenvedte a világméretű gazdasági válságot, mint a nagy feltörekvő gazdaságok, és átalakult a szerkezet: már nem csak az EU és az Egyesült Államok teljesítményétől függ a globális kereskedelem teljesítménye, felzárkózott például Kína és India, így egyszerre „több motor hajtja” előre a kereskedelem gépezetét – mondta Balás Péter, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának helyettes vezetője.
(mti)
origo.hu
Így ragyogott az eperhold: csodálatos fotókon a látványos természeti jelenség
