A hétvégi esőzés az utolsó csepp volt a Kis-Balatonnál. Korábban napi tíz-tizenkét órában üzemeltek a szivattyúk, de az újabb csapadék miatt tovább emelkedett a vízszint. Most már megállás nélkül dolgoznak a szivattyúk. Laki István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökség vezetője a megyei internetes oldalnak elmondta: elsőként a Kis-Balaton déli öblözeteiben, majd a Zala folyó bal partján kellett elrendelni harmadfokú belvízvédelmi készültséget.
A víz a dél-balatoni vasútvonal és részben az M7-es autópálya töltését is veszélyezteti. A szakember arról is beszélt: a somogyi részen három szivattyútelep dolgozik huszonnégy órában: a három szivattyú naponta több mint százezer köbméter vizet emel át. Sávoly–Főnyed–Vörs térsége a legkritikusabb: Sávoly felől Főnyed irányába zúdul az összes csapadékvíz, ami szintén megemelte a vízszintet. Emiatt a vasúti töltés mindkét oldala vízben áll. Itt a védekezés kiemelten fontos, mert a területen a Nagyakanizsa–Budapest vasútvonal mellett átmegy az M7-es autópálya is, melyek főként tőzeges talajra épültek. Ez a talajszerkezet érzékeny a vízszintemelkedésre, a töltés megmozdulhat.
Jelenleg mintegy ezerhektárnyi területet borít belvíz, az ideális szinthez képest nagyjából másfél méterrel magasabban áll a víz. A Kis-Balaton térségében olyan mélyen fekvő területek találhatók, amelyeknél a talajvíz szintjét egy méterrel a Balaton szintje alatt kell tartani.
Négy nap alatt egy centiméteres csökkentés – ez volt a terv, amikor szeptember elején újra kinyitották a Sió-zsilipet, az azóta hullott csapadékmennyiség azonban közbeszólt. Hétfőn 121 centiméter volt a magyar tenger vízszintje. A Zalán 34 köbméter érkezett másodpercenként a tóba, s még közel tízet hozott a többi, kisebb vízfolyás. Eközben a Sió-csatornán 18-at engedtek le ugyanennyi idő alatt. Ha ez így folytatódik, akkor pillanatok alatt elérjük a 125-ös vízállást – mondta a Sonline.hu-nak hétfőn Pécseli Péter szakaszmérnök, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője. Ismert: az üzemi vízszint felső határa 110 centiméter a tavon.
A Balaton száz centi alatti állásnál szokott fagyni – ismertette a balatoni vízügyi vezető, aki szerint nehezen elképzelhető, hogy idén is így lesz. Ha viszont jóval magasabban fagy be a tó, akkor a jégzajlás nagyon komoly károkat okozhat. Azon túl, hogy a nádasokat letarolja, a parti védműveket is teljesen tönkreteheti. A beton védművekről köztudott, hogy tavasszal sok helyen megrongálódtak, s néhol még a szokásos telet is bajosan vészelnék át. Mindehhez hozzáadódik, hogy a lábazati kőszórás a nyári viharokban szétterült, tehát nem képes betölteni szerepét, a feltorlódó jégtáblák összetörését – taglalta Pécseli Péter.
A Balaton érdekében tehát egyértelmű: növelni kellene a vízeresztést a Sión, csakhogy ez korántsem ilyen egyszerű. A csatornán érkező vízmennyiség ugyanis a Dunán és a Kaposon vonuló árhullámra „tesz rá egy lapáttal”, a Kapos-völgyi és a sárréti területek védelmében kell egyensúlyozni a vízeresztéssel. A hétfői kérdés az volt: mennyivel több vizet bír még el a Sió úgy, hogy az Tolnában nem okoz gondot. A döntést nehezíti, hogy a belvízzel fenyegetett tolnai szakaszon még nem ért véget a betakarítás, s rengeteg kukorica is odaveszne.
(sonline.hu)
origo.hu
Az ember, aki megmentette Jeszenszky Géza életét
