Akár országos listát is állíthatnak a kisebbségek

Az MSZP az arányos választási rendszer, a Jobbik a határon túli magyarok választójoga mellett érvelt a választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság keddi ülésén. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete kapcsán a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy az Országgyűlés alkotmányos kötelezettsége e kérdést megoldani.

MNO
2010. 10. 26. 16:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két témát tárgyalt meg keddi ülésén a Salamon László (KDNP) vezette választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság: folytatta a választási rendszerről szóló vitát, és megtárgyalta a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. Lamperth Mónika (MSZP) megerősítette, hogy pártja az arányos választási rendszer mellett áll ki. Emlékeztetett, hogy ennek jegyében nyújtották be korábban a parlament elé az egyfordulós, listás választási rendszerről szóló törvényjavaslatukat. Gyüre Csaba (Jobbik) megismételte, hogy a vegyes rendszert támogatják, azzal, hogy szükség lenne annak arányosítására. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy frakciója módosító indítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP májusban az Országgyűlés elé terjesztett választójogi törvényjavaslatához. Elmondta: ebben a Jobbik választójogot adna a határon túli magyaroknak, ami egybevág a kormánypártok politikájával.

A Magyarországon elő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szólva a fideszes Horváth Csaba azt az elvet kívánta rögzíteni, hogy a készülő törvényjavaslat segítse az alkotmányban rögzített 13 mandátumból a lehető legtöbb kiosztását. Salamon emlékeztetett, hogy az alkotmányt előkészítő eseti bizottságban két változat is felmerült: egy- vagy kétkamarás legyen a parlament a jövőben, utóbbi esetében a második kamarában kell megoldani a kisebbségek képviseletét. Az egykamarás rendszerre megoldást kínálhat és kiindulópontot jelenthet a Fidesz–KDNP választójogi törvénytervezete, amely szerint a kisebbségi szervezetek – ha tudtak megfelelő számú egyéni jelöltet és területi listát állítani –, akkor országos listát állíthatnak. Salamon szerint azonban le lehetne egyszerűsíteni a kormánypárti javaslatot azzal, hogy minden kisebbségi önkormányzat állíthasson országos listát. Felhívta a figyelmet, hogy a választójog egyenlősége elve mentén nem lehetne harmadik szavazat, azaz továbbra is csak egyéni jelöltre és – párt- vagy kisebbségi – listára lehetne szavazni.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.