Akár országos listát is állíthatnak a kisebbségek

Az MSZP az arányos választási rendszer, a Jobbik a határon túli magyarok választójoga mellett érvelt a választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság keddi ülésén. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete kapcsán a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy az Országgyűlés alkotmányos kötelezettsége e kérdést megoldani.

MNO
2010. 10. 26. 16:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két témát tárgyalt meg keddi ülésén a Salamon László (KDNP) vezette választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság: folytatta a választási rendszerről szóló vitát, és megtárgyalta a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. Lamperth Mónika (MSZP) megerősítette, hogy pártja az arányos választási rendszer mellett áll ki. Emlékeztetett, hogy ennek jegyében nyújtották be korábban a parlament elé az egyfordulós, listás választási rendszerről szóló törvényjavaslatukat. Gyüre Csaba (Jobbik) megismételte, hogy a vegyes rendszert támogatják, azzal, hogy szükség lenne annak arányosítására. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy frakciója módosító indítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP májusban az Országgyűlés elé terjesztett választójogi törvényjavaslatához. Elmondta: ebben a Jobbik választójogot adna a határon túli magyaroknak, ami egybevág a kormánypártok politikájával.

A Magyarországon elő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szólva a fideszes Horváth Csaba azt az elvet kívánta rögzíteni, hogy a készülő törvényjavaslat segítse az alkotmányban rögzített 13 mandátumból a lehető legtöbb kiosztását. Salamon emlékeztetett, hogy az alkotmányt előkészítő eseti bizottságban két változat is felmerült: egy- vagy kétkamarás legyen a parlament a jövőben, utóbbi esetében a második kamarában kell megoldani a kisebbségek képviseletét. Az egykamarás rendszerre megoldást kínálhat és kiindulópontot jelenthet a Fidesz–KDNP választójogi törvénytervezete, amely szerint a kisebbségi szervezetek – ha tudtak megfelelő számú egyéni jelöltet és területi listát állítani –, akkor országos listát állíthatnak. Salamon szerint azonban le lehetne egyszerűsíteni a kormánypárti javaslatot azzal, hogy minden kisebbségi önkormányzat állíthasson országos listát. Felhívta a figyelmet, hogy a választójog egyenlősége elve mentén nem lehetne harmadik szavazat, azaz továbbra is csak egyéni jelöltre és – párt- vagy kisebbségi – listára lehetne szavazni.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.