Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a módosításra azért volt szükség az új alkotmány megalkotása előtt, mert úgy látták, hogy mindhárom pontban sürgető külső kényszer áll fenn. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) határozatban elemezte a legfőbb ügyész közjogi jogállását. Mint mondta, ebben egyértelművé tették, hogy a legfőbb ügyész Országgyűlés felé fennálló felelőssége a kötelezettségeinek és a feladatainak teljesítésére korlátozódik. Az államtitkár szerint a legfőbb ügyész felelősségi modelljéhez nem illeszkedik annak interpellálhatósága, az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja.
Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a legfőbb ügyész kérdezhető és interpellálható, de nem kérhető rajta számon döntéseinek a tartalma, mert az ellentétes lenne az ügyészség szakmai függetlenségével és a hatalommegosztás elvével. Közölte, hogy ennek a visszás helyzetnek akarnak véget vetni azzal, hogy a legfőbb ügyészhez legfeljebb kérdés legyen intézhető. Hangsúlyozta: azzal, hogy a jövőben a legfőbb ügyész megválasztását kétharmados többséghez kötik, a hivatal betöltéséhez ugyanolyan szavazattöbbség kell, mint több más közjogi tisztségviselő, például a legfelsőbb bíróság elnöke vagy az AB tagjainak a megválasztásához.
A jogalkotási eljárás tervezett reformját ismertetve közölte, hogy ide kerül át az a kötelezettség, amely szerint a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. Egyúttal egyértelművé teszik, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége. Ebben a törvényben intézkednek arról is, hogy a kormányfő a miniszterelnök-helyettest rendeletben jelöli ki. Répássy Róbert azt mondta, hogy a javaslat intézkedik a miniszterek közösen kibocsátott rendeleteiről is. Az együttes miniszteri rendeletet ezentúl olyan váltja fel, amelynek formailag egyetlen tárcavezető a kibocsátója, de a többi érintett miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg.
Végül azt mondta, hogy a harmadik részben a jogalkotás rendjének szabályozása helyett a jogalkotásról szóló törvény megalkotására hívnak fel. Ezzel szándékuk szerint megerősítik azt a szabályozási gyakorlatot, miszerint az eljárási kérdéseket a házszabály, a kormány ügyrendje, illetve az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, a jogalkotási törvény pedig elsősorban a jogalkotás, a jogszabály-előkészítés tartalmi kérdéseire helyezi a hangsúlyt.
A cél egy ügyfélközpontú területi közigazgatás létrehozása
A kormány kiemelt célja a közigazgatási rendszer átalakítása, egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb, legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás létrehozása – közölte Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden, a parlamentben. Az államtitkár expozéjában leszögezte: a kormány azért indította el a közigazgatás szerkezetének ésszerűbbé tételét, mert alapvető szándéka „jó állam” megteremtése. Ennek eszközei – fűzte hozzá – a közigazgatás gyökeres átalakítása, korszerűsítése, valódi szolgáltató állam léthozása. Szabó Erika szerint a kabinet célja egy olyan közigazgatás megteremtése, amelynek központjában az okmányok, okiratok helyett az állampolgárok és a vállalkozások, a bonyolult hatósági eljárások helyett a közigazgatási szolgáltatás, a jó állam áll.
Elvetették a jobbikos javaslatot
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának keddi ülésén – hosszas vita után – a képviselők egyharmada sem támogatta Lenhardt Balázs (Jobbik) azon javaslatát, hogy a lakáshitelek előtörlesztésénél a bankok egyáltalán ne számolhassanak fel díjat. A Kósa Lajos, Rogán Antal és más kormánypárti képviselők által jegyzett törvényjavaslat az első két év után az első előtörlesztést ingyenesen biztosítaná, a többi költségét csökkentené, amelyet a jobbikos képviselő teljesen eltörölne.
Lenhardt Balázs azt is hangsúlyozta: 2001-ben az első Orbán-kormány engedte meg a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítást, amelyet a devizahitelesek megsegítésére most javaslatot tevő képviselők is megszavaztak.
A fogyasztói jólét érdekében érvényt kell szerezni a versenyjogi előírásoknak
Nagy Zoltán, Gazdasági Versenyhivatal elnöke expozéjában elmondta, hogy a GVH tavaly befejezte a bankváltással kapcsolatos piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából indított ágazati vizsgálatát. A hatóság a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának megfékezése érdekében az Országgyűléshez fordult, hangsúlyozva, hogy a szabályozási hiányosságok torzíthatják a fogyasztók döntéseit – tette hozzá.
A versenyhatóság javaslatokat tett az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek szigorú újraszabályozására, hogy arra csak objektíven igazolható, a banküzem szempontjából külső események miatt legyen lehetőség. Nagy Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy a lakáshitelesek megsegítését célzó – az Országgyűlés által ezekben a napokban tárgyalt – kormánypárti indítvány visszahozza a GVH korábbi, a parlamentben 2009 márciusában elfogadott, majd a tavalyi év végén részben visszavont javaslatát. Nagy Zoltán arra is kitért, hogy a GVH tavaly megvizsgálta a műsorszolgáltatók kábelhálózatokhoz való hozzáférésének lehetőségeit is.
Az agráriummal kapcsolatos vizsgálatokról szólva elmondta: céljuk, hogy a termelők és a feldolgozók, illetve az élelmiszeripari forgalmazók közötti aszimmetriát az előbbiek javára módosítsák, azaz a termelők és a feldolgozók erejét növeljék a piaci egyensúly érdekében. A versenyhatóság az elmúlt évben is fellépett a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló vállalkozásokkal szemben; a GVH 57 esetben összesen több mint hatmilliárd forint bírságot szabott ki – rögzítette Nagy Zoltán.
A versenyhivatal elnöke ismertette, hogy a hatóság fellépése és az elrettentő mértékű bírságok eredményeként számos potenciális kartellező feladta ebbéli szándékát. Az elrettentő erejű bírságok közül példaként említette, hogy három útépítő vállalkozásra mintegy hárommilliárd forintos bírságot róttak ki a Heves és a Nógrád megyében 2002 és 2006 között út- és hídépítési, valamint felújítási munkák kapcsán meghirdetett közbeszerzési pályázatokon történő összejátszás miatt, miután bebizonyosodott, hogy a cégek felosztották egymás között a piacot, rögzítették a nyertest és az árakat.
A további eljárások közül Nagy Zoltán kiemelte, hogy a Blikk című bulvárlapot kiadó Ringier Kiadó Kft. a versenyhatóság engedélyét kérte a rivális Borsot kiadó részvénytársaság megvásárlásához. A GVH előzetes álláspontjában jelezte, hogy a Híd Rádió Zrt. feletti irányítás megszerzése esetén a Ringier erőfölénybe kerülne a bulvár napilapok piacán, ezért az összefonódást nem kívánja engedélyezni. A Ringier ezután visszavonta kérelmét – emlékeztetett Nagy Zoltán. A szervezet tevékenységéről általában szólva a GVH elnöke kifejtette: a hivatal a gazdasági verseny legfőbb őre, működése húsz éve stabil és átlátható elvek szerint történik.
Hozzátette: a szervezet feladata, hogy a fogyasztói jólét érdekében érvényt szerezzen a versenyjogi előírásoknak, támogassa a versenyt, illetve ahol ez nem lehetséges, vagy nem a legjobb eredményt adja, ott elősegítse a verseny megteremtését, vagy az azt pótolni hivatott állami szabályozás kialakítását.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
