Buzek: Az uniós elnökség az egyik legfontosabb intézmény

Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton a Sándor-palotában fogadta Jerzy Buzeket, az Európai Parlament (EP) elnökét, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései alkalmából látogatott a magyar fővárosba. A találkozón egyebek közt szóba került a 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülés, az alkotmánymódosítás, valamint a vörösiszap-katasztrófa témaköre – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján.

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kétoldalú megbeszélést folytatott a kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a volt lengyel miniszterelnök hivatali idejében végrehajtott államigazgatási reformmal, valamint az 1997-ben életbe lépő új lengyel alaptörvénnyel kapcsolatos tapasztalatairól kérdezte tárgyalópartnerét, hozzátéve: a magyar kormány ugyanezen a két területen hajt végre fontos átalakításokat a közeljövőben. Jerzy Buzek és Dr. Navracsics Tibor áttekintették a soron következő magyar EU-elnökség legfontosabb kérdéseit és azokat az uniós folyamatokat is, amelyeket a következő fél évben a magyar kormánynak kell kézben tartania.

Az Európai Parlament elnöke megerősítette, hogy a magyar elnökség idején legalább kétszer hazánkba látogat, hogy erősítse az együttműködést az uniós intézmények és a budapesti kormány között, illetve hogy a lengyel és magyar elnökség közötti összhanggal is segítse hangsúlyozni a kelet-közép-európai régió szerepét a kontinensen. Jerzy Buzek az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából azt mondta: az 1956-os magyar forradalom egyben európai forradalom is volt.

Az Országgyűlés által megkezdett alkotmánymódosítási folyamatról szólva Schmitt köztársasági elnök a találkozón kifejtette: javaslatot tett a kereszténységre történő közvetlen utalásra, a Szent Korona, illetve az anyanyelv, a család, az élethosszig tartó tanulás, valamint a sport és egészség alkotmányban történő megjelenítésére. Buzek mindezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: fontos, hogy az alapszerződés összhangban legyen a társadalmi változásokkal, a reformok pedig a haladás nélkülözhetetlen eszközei, miként azt az Európai Unió története is mutatja.

A honlap szerint a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban Buzek emlékeztetett a soros elnökségi szerep kiemelt fontosságára, amely véleménye szerint a lisszaboni szerződés életbe lépése után is az egyik legfontosabb intézmény. Hangsúlyozta az Európai Parlament döntéshozatali szerepének jelentős megnövekedését, és úgy fogalmazott: míg az Európai Parlament az Európai Unió alsóháza, a soros elnökséget betöltő tagállam által irányított tanács a felsőház szerepét tölti be, így szoros együttműködésre van szükség e két intézmény között.

Az uniónak a közös értékekért is ki kell állnia

Mint írják, Buzek javaslatot tett az európai polgárok integrációjának kérdését vizsgáló közös parlamenti találkozóra, amely a kontinensen élő kisebbségek, a bevándorlók, illetve a szabad letelepedés lehetőségével élve más tagállamban letelepedő európaiak társadalmi beilleszkedését tekintené át. A magyar államfő ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az Országgyűlés a nyugat-balkáni országok európai integrációjával kapcsolatban kezdeményezett közös parlamenti találkozót, amely kiegészíthető lenne a társadalmi integráció témájával. A találkozón mindketten hangsúlyozták az európai azonosságtudat és értékrend előtérbe helyezésének fontosságát. Schmitt úgy fogalmazott: az Európai Uniónak a közös érdekek mellett a közös értékekért is ki kellene állnia, és úgy vélekedett, az egységes pénzügyi vagy gazdasági szabályozás mellett kevés szó esik az európai nemzetek lelki összetartozásáról.

A tájékoztató szerint Buzek kifejezte a vörösiszap-katasztrófa károsultjaival való együttérzését és részvétét az áldozatok családjaival. Mint az EP elnöke elmondta, a magyarországi tragédia következtében az Európai Parlamentben felülvizsgálják annak lehetőségét, hogy az EU szolidaritási alapját ne csupán természeti, hanem ipari katasztrófák esetén is igénybe lehessen venni. Schmitt javasolta, hogy a megelőzés szándékával az EU mérje fel a területén lévő potenciális veszélyforrásokat, hogy hasonló tragédiák ne fordulhassanak elő – olvasható a honlapon.

(MTI)