Az első vitatott ügy még 2003-ra nyúlik vissza, amikor a főváros XIX. kerületi önkormányzata több ingatlant kisajátított Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál városrendezésre, illetve útbővítésre hivatkozva. Két évvel később az egész telektömböt eladásra hirdette meg a kispesti vezetés, mégpedig azzal a céllal, hogy ott egy 500-1000 fős sportcsarnok épüljön. Végül harmadik nekifutásra, 2007-ben jelentkezett egy vevő, a Porr Építési Kft., amelynek nettó 405 millió forintért eladták a tömböt. A történet szépséghibája, hogy az önkormányzatnak 580 millió forintjába került az ingatlanok kisajátítása, megvétele, valamint a szanálás költsége, vagyis közel kétszázmilliós veszteség érhette a kerületet. Sőt az önkormányzat a telektömbhöz hozzácsapta a szomszédos közpark 1600 négyzetméteres szeletét is. Sportcsarnok viszont azóta sem épült.
Fried Miklós (Fidesz) önkormányzati képviselő szerint a kerületet súlyos vagyonvesztés érte. Úgy vélte, több szabálytalan, jogilag vitatható lépést tett a kispesti vezetés az ügyben. Például amikor a közpark egy részét anélkül adták el, hogy előzőleg a képviselő-testület döntött volna annak a forgalomképtelen törzsvagyonból való kivételéről. De Fried Miklós szerint az is aggályos, hogy a területet per- és tehermentesnek minősítették, holott évek óta folyik egy per a kisajátítás jogszerűtlensége, illetve a kifizetett kártalanítás összege miatt. A kerület lakóinak szempontjából viszont az a legnagyobb gond – mutatott rá a fideszes képviselő –, hogy a sportcsarnokból semmi sem lett, sőt a beruházó kérésére tavaly decemberben úgy módosították a szerződést, hogy egymillió euró ellenében nem is kell azt megépíteni. A beruházó viszont egyelőre sem sportcsarnokot, sem mást nem épít, és az egymillió eurót sem fizette ki, ezért júliusban a fideszes képviselők azt javasolták, hogy az önkormányzat éljen visszavásárlási jogával, de a szocialista többség ezt nem támogatta. A helyhatósági választás után az új testület 2011. február 16-ig élhet ezzel a jogával – tette hozzá Fried Miklós.
A Gajda Péter (MSZP) polgármester vezette kispesti önkormányzatnál lapunk megkeresésére elmondták: mivel a szerződésmódosítás feltételeit a beruházó nem teljesítette, ezért továbbra is él a sportcsarnok-építési kötelezettség, illetve a kerület visszavásárlási joga. Kiemelték: a kerületet nem érte veszteség, mivel az 580 millió forintból az út szélesítése (amely már a 2006 előtti szabályozási tervben is szerepelt) mintegy 170 millióba került, a telektömbhöz hozzácsapott egykori közparki részen pedig továbbra is csak zöld felület alakítható ki.
Eközben továbbra is tart az a per, amelyet két kisajátított ingatlan tulajdonosa, Borlói Mátyás és Dezsőfi Gyula indított az önkormányzat és a regionális államigazgatási hivatal ellen a kártalanítás összege és a szerintük jogszerűtlen eljárás miatt. A Fővárosi Bíróság márciusi, közbenső ítélete szerint az útbővítési indok (mint közlekedési közérdekű cél) jogszerű volt a kisajátításkor, de a városrendezésre való hivatkozás nem, ezért e téren új eljárást kell lefolytatni. Borlói Mátyás törvényességi kérelmet nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre, amelyet elutasítottak. Azonban Skoda Gabriella főügyészségi szóvivőtől megtudtuk: hivatalból közigazgatási eljárást indítottak a telekalakítások jogszerűségének vizsgálatára.
A másik vitatott kisajátításról a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor MSZP-s többségű képviselő-testülete határozott. Petrucz Istvánnak és feleségének az volt a balszerencséje, hogy ingatlanjuk a leendő Tesco-nagyáruház szomszédságában volt, és éppen ezt a részt szemelték ki a körforgalom számára. Petruczéknak először négyzetméterenként 7000 forintot ajánlott föl az a cég, amely a szomszédos önkormányzati ingatlanokat korábban zártkörű pályázaton megszerezte. Azonban a vételi ajánlat csak az ingatlan egyharmadára vonatkozott, így a megmaradó területen a Petrucz család már nem tudott volna építkezni. Ezért azt kérték, hogy az egészet vegyék meg tőlük. Ezt a cég, majd később a szintén vételi ajánlatot tevő önkormányzat is visszautasította. (Utóbbi már csak 3000 forintot adott volna négyzetméterenként.) Az eredménytelen tárgyalások után az önkormányzat tavaly áprilisban kisajátítási eljárást kezdeményezett „terület- és településrendezés” ürügyén, holott a körforgalomra kizárólag a Tesco üzleti érdeke miatt volt szükség.
Az eljárást lefolytató Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal azonban nem ingatlanforgalmi, hanem agrár-környezetgazdálkodási és állattenyésztési szakértőt rendelt ki a terület értékének megállapítására. Bíró Miklós 51 (azaz ötvenegy) forintos négyzetméterenkénti árat határozott meg. Végül ennél valamivel többet, négyzetméterenként 344 forintot, összesen 647 ezer forintot kaptak a teljes területért Petruczék. Nem csoda, hogy a kisemmizett család pert indított a „kártalanítás” összegének felülvizsgálatára.
Petrucz István lapunknak elmondta: a bíróság által meghallgatott ingatlanszakértők 3000-3500 forintos négyzetméterárat állapítottak meg, ami tízszerese a kifizetett összegnek. – Ebből is látszik, hogy gyakorlatilag ki lettünk fosztva – fogalmazott a teherfuvarozással és épületbontással foglalkozó vállalkozó. Megemlítette: a kisajátítás előtt tárgyaltak Balla Jánosné polgármesterrel, de ő nem volt hajlandó megérteni, hogy ha csak a terület egyharmadát adják el, akkor a maradék részen már nem tudnak családi házat építeni, pedig azt már régóta tervezgették.
Megkeresésünkre Balla Jánosné (MSZP) polgármester is elismerte: nem tekinthető közérdekűnek egy Tesco-beruházás. Hozzátette: a kisajátítás megindításáról a képviselő-testület döntött, azonban az eljárást az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal folytatta le, mint ahogy a szakértőt is ők rendelték ki. Arra azonban nem tért ki, hogy ha nem közérdekű a beruházás és a hozzá kapcsolódó körforgalom, akkor milyen jogalapon döntöttek a kisajátításról. A polgármester rámutatott: a körforgalom helyét a szaktervező jelölte ki a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat alapján.
Tóth Imre, a Fidesz nyírbátori polgármesterjelöltje a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: semmiképpen nem tekinthető közérdekűnek egy bevásárlóközpont építése, ezért a kisajátítás jogalapja erősen vitatható. Kiemelte: a polgármester nem tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az ingatlan tulajdonosával kudarcba fulladtak a tárgyalások, azt pedig szintén csak utólag, az érintett családtól tudták meg, hogy milyen nevetségesen alacsony kártalanítást fizettek a földért.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
