Ha az ENSZ fizet, elengedik az emberrablók Pappot

Nógrádi György szerint amint az ENSZ fizet, kiszabadulhat a Szudánban elrabolt Papp István. A biztonságpolitikai szakértő szerint nem politika, hanem üzlet áll Papp István elrablása mögött. A dárfúri térség ismét polgárháborús tűzfészekké vált, a jövője pedig bizonytalan. A térséget és Afrika több államát egyre inkább veszélyezteti a terroristák uralma. • Egyelőre nem találják a Szudánban elrabolt magyart

MNO
2010. 10. 11. 9:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az emberrablás egy üzletág Szudánban, amint az ENSZ fizet, emberi számítások szerint szabadon engedik elrablói Papp István magyar békefenntartót. Ha a nemzetközi szervezet nem fizetne, a túszejtők – zsarolási potenciáljuk megtartása érdekében – biztosan végeznének a tússzal. Az ENSZ azonban fizet az alkalmazottaiért – szögezte le Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában. Szabadítási akcióról nem célszerű beszélni sem, mivel egy lényegében működésképtelen helyi kormány mellett két-három fővel ennek sikerére „pici lenne az esély”.

Eddig az volt a gyakorlat, hogy tárgyaltak az emberrablókkal, és az ENSZ fizetett – nyilatkozta a Szudánban elrabolt magyar békefenntartó, Papp István ügye kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Jó, hogy a helyszínre mentek a magyar különleges egységek, részt fognak venni a tárgyaláson. Szabadításról azonban nem célszerű beszélni – van ugyanis egy központi, lényegében működésképtelen kormánya Szudánnak. „Hogy mi mentést csináljunk három emberrel, annak a valószínűsége pici” – mondta a szakember. Megjegyezte: ilyen helyzetben nem kell hősködni. Emberi számítások szerint ha megkapták a pénzüket az emberrablók, szabadon engedik a foglyot – eddig legalábbis minden esetben ez történt. Egyébként a szavahihetőségük kerül veszélybe – érvelt Nógrádi György.

Ami bekövetkezett – hogy néhány fegyveres bement az ENSZ-alkalmazottak szállására és hármójukat elrabolta –, nos, arra lehetetlen volt felkészülni – magyarázza Papp István elrablásának körülményeit a szakértő. Az okok között szó nincs politikáról, az emberrablás óriási üzlet Szudánban is – mondja Nógrádi György. A helyi alkalmazottakat „csak” összeverték, megkötözték és a helyszínen hagyták. „Nincs értékük, egy helyi alkalmazottért senki nem hajlandó fizetni. Ugyanakkor egy ENSZ-alkalmazottért az ENSZ fizet – ha nem fizetne, akkor biztosan megölnék, mert egyébként vége a hírüknek, legközelebb nem tudnak mivel zsarolni – hangzik az interjúban. Magyarország egy picit nehéz helyzetben van, mivel nincs a térségben nagykövetségünk – magyarázza a szakértő. Az egyik követség fent, Kairóban, a másik lent, Kenyában, Nairobiban található; Szudánért a kairói követség felel, de itt iszonyúak a távolságok – teszi hozzá. Az a térség – a dárfúri térség –, ahol Papp István szolgált, egy polgárháborús övezet; területe akkora, mint Franciaországé, a polgárháború kitörésekor 2,7 millió ember menekült el onnan.

Az ENSZ szerepe egyébként a térségben rendkívül pozitív, sok pénzbe kerül, de rengeteg ember kivégzését akadályozzák meg – a régióban jelenleg 22 ezer ENSZ-katona van jelen, ehhez jönnek a civilek. Hetven ENSZ-katona halt meg eddig a térségben – sorolja a számokat Nógrádi György. A helyi körülményekről elmondta: 2006-ban létrejött egy fegyverszünet a kormányerők és a lázadók között – Papp Istvánnak éppen az volt a szerepe, hogy a gyerekkatonákat, akik letették a fegyvert, segítse visszailleszkedni a civil életbe. Most a fegyverszünet kettétört, mert a lakosság 30 százaléka egy, a fegyverszünetet el nem fogadó szervezethez tartozik. A nyáron kiújult harcokban nyolcszázan haltak meg, újra elkezdődnek a béketárgyalások, januárban választásokat tartanak. Ekkor fog eldőlni, hogy Szudán egységes állam marad-e, vagy az egész ország törzsi alapokon kettészakad – hangzott a szakvélemény.

„Van még egy óriási veszély, amiről nem szoktunk beszélni: az egész térségben egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorista csoportok. Ez azt jelenti: rendkívül gyenge államokról van szó, amelyek nagyon gyengén tudják érvényesíteni a központi hatalmat. Egyre több olyan ország van ezek között, amelyeket Amerika úgy kezel: néhány év kérdése, és átkerülhetnek a nem kormányozható országok közé, vagyis olyan államok sorába, ahol meghatározó szerepe van valamely terrorszervezetnek” – érvelt Nógrádi György, aki szerint ezen a „listán” szerepel Jemen, Szomália és Szudán is.

(Duna Tv)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.