Az emberrablás egy üzletág Szudánban, amint az ENSZ fizet, emberi számítások szerint szabadon engedik elrablói Papp István magyar békefenntartót. Ha a nemzetközi szervezet nem fizetne, a túszejtők – zsarolási potenciáljuk megtartása érdekében – biztosan végeznének a tússzal. Az ENSZ azonban fizet az alkalmazottaiért – szögezte le Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában. Szabadítási akcióról nem célszerű beszélni sem, mivel egy lényegében működésképtelen helyi kormány mellett két-három fővel ennek sikerére „pici lenne az esély”.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy tárgyaltak az emberrablókkal, és az ENSZ fizetett – nyilatkozta a Szudánban elrabolt magyar békefenntartó, Papp István ügye kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Jó, hogy a helyszínre mentek a magyar különleges egységek, részt fognak venni a tárgyaláson. Szabadításról azonban nem célszerű beszélni – van ugyanis egy központi, lényegében működésképtelen kormánya Szudánnak. „Hogy mi mentést csináljunk három emberrel, annak a valószínűsége pici” – mondta a szakember. Megjegyezte: ilyen helyzetben nem kell hősködni. Emberi számítások szerint ha megkapták a pénzüket az emberrablók, szabadon engedik a foglyot – eddig legalábbis minden esetben ez történt. Egyébként a szavahihetőségük kerül veszélybe – érvelt Nógrádi György.
Ami bekövetkezett – hogy néhány fegyveres bement az ENSZ-alkalmazottak szállására és hármójukat elrabolta –, nos, arra lehetetlen volt felkészülni – magyarázza Papp István elrablásának körülményeit a szakértő. Az okok között szó nincs politikáról, az emberrablás óriási üzlet Szudánban is – mondja Nógrádi György. A helyi alkalmazottakat „csak” összeverték, megkötözték és a helyszínen hagyták. „Nincs értékük, egy helyi alkalmazottért senki nem hajlandó fizetni. Ugyanakkor egy ENSZ-alkalmazottért az ENSZ fizet – ha nem fizetne, akkor biztosan megölnék, mert egyébként vége a hírüknek, legközelebb nem tudnak mivel zsarolni – hangzik az interjúban. Magyarország egy picit nehéz helyzetben van, mivel nincs a térségben nagykövetségünk – magyarázza a szakértő. Az egyik követség fent, Kairóban, a másik lent, Kenyában, Nairobiban található; Szudánért a kairói követség felel, de itt iszonyúak a távolságok – teszi hozzá. Az a térség – a dárfúri térség –, ahol Papp István szolgált, egy polgárháborús övezet; területe akkora, mint Franciaországé, a polgárháború kitörésekor 2,7 millió ember menekült el onnan.
Az ENSZ szerepe egyébként a térségben rendkívül pozitív, sok pénzbe kerül, de rengeteg ember kivégzését akadályozzák meg – a régióban jelenleg 22 ezer ENSZ-katona van jelen, ehhez jönnek a civilek. Hetven ENSZ-katona halt meg eddig a térségben – sorolja a számokat Nógrádi György. A helyi körülményekről elmondta: 2006-ban létrejött egy fegyverszünet a kormányerők és a lázadók között – Papp Istvánnak éppen az volt a szerepe, hogy a gyerekkatonákat, akik letették a fegyvert, segítse visszailleszkedni a civil életbe. Most a fegyverszünet kettétört, mert a lakosság 30 százaléka egy, a fegyverszünetet el nem fogadó szervezethez tartozik. A nyáron kiújult harcokban nyolcszázan haltak meg, újra elkezdődnek a béketárgyalások, januárban választásokat tartanak. Ekkor fog eldőlni, hogy Szudán egységes állam marad-e, vagy az egész ország törzsi alapokon kettészakad – hangzott a szakvélemény.
„Van még egy óriási veszély, amiről nem szoktunk beszélni: az egész térségben egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorista csoportok. Ez azt jelenti: rendkívül gyenge államokról van szó, amelyek nagyon gyengén tudják érvényesíteni a központi hatalmat. Egyre több olyan ország van ezek között, amelyeket Amerika úgy kezel: néhány év kérdése, és átkerülhetnek a nem kormányozható országok közé, vagyis olyan államok sorába, ahol meghatározó szerepe van valamely terrorszervezetnek” – érvelt Nógrádi György, aki szerint ezen a „listán” szerepel Jemen, Szomália és Szudán is.
(Duna Tv)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
