Nem örülünk, de nem ijedünk meg a 0,5 százalékpontos többlettől – mondta Matolcsy újságíróknak az európai uniós pénzügyminiszterek kétnapos találkozóját követően.
Kifejtette, a 120-130 milliárd forintos többlethiányt olyan bevételi forrásokkal tervezik finanszírozni, mint a Mol 35 milliárd forintos befizetése, az FHB 3,5 milliárd forintos kamatbefizetése, valamint a szén-dioxid-kvótából tervezett mintegy 30 milliárd forintos bevétel, amelyeket eredetileg jövőre vagy azt követően kívántak beszámítani. Már az idén felhasználható az állami vállalatok osztalékelőlege is – tette hozzá.
A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. tájékoztatása szerint annak az összegnek a befizetésével, amelyet a miniszter említett, a társaság az Európai Bizottság egy korábbi döntésének tesz eleget. A brüsszeli bizottság nyár elején azért utasította a kormányt 112 millió eurónyi támogatás visszakövetelésére, mert megállapítása szerint egy 2005-ös megállapodás, valamint a magyar bányászati törvény 2008. évi módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a Mol számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet. A Mol a napokban teljesítette ezt a befizetést.
Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy az eredetileg várt éves hiány túlszaladása nem először fordul elő, volt már rá példa 2008-ban is. Akkor is fél százalékkal haladta meg az előzetesen kalkulált hiány a véglegest.
A magyar miniszter egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy jövő héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgyűlésére. Október második felében pedig – egy kötelező konzultációs eljárás keretében – szakértői IMF-delegáció érkezik Budapestre. Hozzátette, egyik alkalommal sem a kölcsönszerződésről tárgyalnak. Azt viszont Washingtonban el kívánja mondani, hogy az elmúlt hónapokban megváltozott a magyar helyzet – hangsúlyozta. „A mostani magyar számok más számok – fogalmazott. – Elmondjuk majd, hogy meghoztuk azokat az egyébként kemény döntéseket, amelyek alapján megszorítás nélkül konszolidáljuk az államháztartást, utána pedig elindulunk az államadósság csökkentése felé. Közben beindítjuk a növekedést, és mindent megteszünk, hogy a foglalkoztatás is felfelé menjen.”
Elvi álláspont
Mint a tárcavezető elmondta, a kötetlen témájú értekezlet több résztvevőjével, köztük Trichet-vel folytatott találkozóján jelezte azt is: a bankelnök függetlenségét Magyarországon a törvények biztosítják. A bérplafon a törvények értelmében a közszféra minden alkalmazottjára vonatkozik, ez alól senki nem vonhatja ki magát – szögezte le Matolcsy György. Elismerte: „van annak kockázata, hogy eljárást indítanak Magyarország ellen”, és jelezte azt is, hogy ha az unió jogérvényesítési rendszerében ellentétesnek találják a döntést az EU alapokmányával, azt a kormány tiszteletben fogja tartani. Elvi álláspontként azonban a kormány jogosnak tartja döntését a magyar törvények alapján – hangsúlyozta Matolcsy.
Magyarország „lekerült a szégyenpadról”
Reálisnak tartják Magyarország európai uniós partnerei az idei 3,8 százalékos hiánycélt, és a jövő évi, 3 százalék alatti hiányt – hangoztatta Matolcsy. Rámutatott: ebből a szempontból nagyon fontos volt a kormány döntése a 320 milliárd forintos többletforrás megteremtéséről (bankadó és pótlólagos költségvetési forrás). A miniszter megerősítette, hogy 97 százalékban határidőre befolyt a csaknem 200 milliárd forintnyi bankadó esedékes része. Ez a legfontosabb forrás az idei hiánycél tartásához – tette hozzá.
Fordulatként értékelte azt is, hogy az EU-ban Magyarország „lekerült a szégyenpadról”, és már nincs abban a csoportban, amelyet az uniós partnerek kétségesnek, kockázatosnak tartanak. Amiatt a kínos helyzet miatt, hogy az uniós csatlakozás, 2004 óta az ország egyetlen ígéretét sem teljesítette, nagyon negatív kép alakult ki az országról – állította Matolcsy. Hozzátette: a következő hónapokban és években nem lehet megingás. Ezt nemcsak az uniós partnerek nem néznék jó szemmel, hanem a pénzügyi piac is büntetné – jelezte a miniszter.
(MTI)
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
