Prőhle Gergely emlékeztetett arra, hogy a kapcsolatok gyökerei 955-ig, a kalandozó magyarok által Augsburg mellett elszenvedett katonai vereségig nyúlnak vissza. Néhány évtizeddel később a szembenállást dinasztikus kötelék váltotta fel, amikor Szent István király a bajor Gizella személyében német nőt vett feleségül.
Jó néhány évszázaddal később a futballpályára helyeződött át a vetélkedés. Az 1954. évi világbajnoki döntőn Bernben a németek legyőzték a magyar válogatottat, aminek két jelentős következménye lett. Egyfelől az Aranycsapat veresége nyomán kirobbant magyarországi népharag mintegy előhírnöke lett a két évvel később kitört népfelkelésnek és forradalomnak. Másfelől a berni diadalt követően az NSZK népe csaknem egy évtizeddel a világháború után, ismét fölemelt fejjel énekelhette saját himnuszát. A futballsiker jószerével megteremtette a nyugatnémet gazdasági csoda lélektani alapjait – emlékeztetett a szónok.
Az 1956-os forradalmat felidézve Prőhle Gergely kiemelte: 54 évvel ezelőtt magyarok százezrei menekültek külföldre. Közülük nagyon sokan német földön találtak nagylelkű befogadásra és új hazára, amiért Magyarország ma is hálás a német népnek. A forradalmat ugyan leverték, ám emlékét megőrizte a nép, és a kommunisták sem felejtették el. Ez volt az oka annak, hogy a szocializmus másmilyen volt Magyarországon, mint a többi kommunista országban.
A jelen és a jövő feladataira rátérve a Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: január 1-jével Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A következő fél esztendő számos komoly feladatot tartogat, többek között a Duna-stratégia kidolgozását és sok közös gazdasági projekt megvalósítását. Számítunk arra, hogy az ezeréves magyar–német kapcsolatoknak köszönhetően közös erőfeszítésekkel sikerül majd megbirkóznunk e kihívásokkal – hangoztatta Prőhle Gergely. A nagykövetségi fogadáson részt vett Németh Miklós volt miniszterelnök is.
(MTI)
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
