A rendelet a „Magyarországon eddig bekövetkezett legnagyobb ökológiai katasztrófa, az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszapömlés” károsultjainak széles körű nemzeti és nemzetközi összefogással való megsegítése érdekében a kormány által alapított Magyar Kármentő Alap bevételeire, működésére és az annak terhére nyújtandó támogatásra vonatkozóan írja elő az alkalmazandó szabályokat.
Kitér arra, hogy az alap forrásait – a fentieken túl – a katasztrófával érintett személyek átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére, a katasztrófa hatásai által előidézett egészségkárosodás megelőzésére, a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve a katasztrófával érintett térség revitalizációjára lehet felhasználni. A veszprémi székhelyű alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely helyi önkormányzatai igényelhetnek támogatást. Az alap részére juttatott adományok nem vonhatók el, és a meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel – rögzíti a rendelet.
Az alap legfőbb szerve a kármentő bizottság, amelynek tagja – elnökként – a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke, a Veszprém megyei önkormányzat főjegyzője, egy a belügyminiszter által kijelölt, a katasztrófavédelmi szervezet állományába tartozó személy, valamint Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely település polgármestere. A bizottság elnöke felkéri a Veszprém megyei 1-es számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott képviselőjét a munkában való részvételre, aki a felkérés elfogadása esetén a bizottság teljes jogú tagjává válik. A bizottság tagjai tevékenységüket díjazás és költségtérítés nélkül végzik.
Az adományok felhasználásáról, a támogatás formájáról és mértékéről a bizottság dönt. A testület döntéseit, az alap gazdálkodását, a támogatások felhasználását háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzi, amelynek tagjai szintén díjazás nélkül dolgoznak.
A meghatározott célokra akkor folyósítható támogatás, ha a helyi önkormányzat a kárenyhítés módjáról, a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről és a kárenyhítési eljárás szabályairól rendeletet alkotott. Ha a támogatás összege biztosításból, a károkozó várható kártérítéséből vagy egyéb adományból előreláthatólag megtérül, az alapból a támogatást a helyi önkormányzat részére visszatérítési kötelezettség mellett kell folyósítani – rögzíti a rendelet.
A bizottság döntéseit annak honlapján nyilvánosságra kell hozni, megjelölve a támogatott helyi önkormányzat nevét, a támogatás célját és összegét. Az alapba befolyt adományok összegéről a bizottság honlapján a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni kell. Az alap 2012. december 31-ig működik.
Marad a harmadfokú készültség
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén valószínűleg még hetekig fenntartják a hónap elején történt iszapömlés miatt elrendelt harmadfokú kárelhárítási készültséget, de nagyobb esőzések esetén sem várható, hogy az igazgatóságnak ismét aktívan be kellene avatkoznia a kiszabadult anyagok hatástalanításába – mondta Janák Emil igazgató pénteken.
A Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye egészét, illetve Vas és Veszprém megye északi részeit felügyelő igazgatóság vezetőjét annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy előző nap Kolontáron vízügyi szakemberek azt mondták: ha újra nagyobb esőzések érik el a térséget, készen állnak arra, hogy a folyókba újra beszivárgó vörösiszap okozta lúgosságot ismét gipsszel és savakkal közömbösítsék.
Janák Emil elmondta, hogy a javuló helyzetre tekintettel már leálltak a Marcalon a légbefúvással, amellyel a folyó felsőbb szakaszán beszórt, a lúgot semlegesítő gipsz jobb feloldódását segítették, a harmadfokú kárelhárítási készültséget azonban fenntartják.
(MTI)
origo.hu
A Szlovák Közegészségügyi Hivatal továbbra is zárva tartja a párkányi strandot, a helyiek fellázadtak
