Schmitt: 1956 a méltóság diadala volt + Videó + Képriport

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint 1956 a méltóság diadala volt, magunkra találás, a közösség megélésének pillanata. Az államfő pénteken a Parlamentben, az 1956-os kitüntetések átnyújtása előtt arról is beszélt: a díjak értelme, hogy példaként állítsuk az ország nyilvánossága elé azokat, akik ma is a méltóságot képviselik a világban. Minden állami díj a nemzet csöndes hódolata az örök értékek előtt, a szépség, az eredményesség, a tisztesség előtt – mondta az államfő később, az állami kitüntetések átadása előtt. • Október 23-i kitüntetések

A Hír Televízió felvételét itt nézheti meg.

Fellobbantották a forradalom lángját
A korábbi évek hagyományainak megfelelően péntek este ismét fellobbantották a forradalom lángját a Parlament előtti 1956-os emlékműnél. A lángot fellobbantó fiatalok Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több tucatnyi érdeklődő jelenlétében helyezték el fáklyáikat a márvány emlékmű előtt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség szereplőit korabeli Csepel teherautók szállították a budai Bem térről a Parlament előtti Kossuth Lajos térre. A Forradalom lángja emlékmű felállításáról az Ötvenhatos Emlékbizottság döntött 1996-ban. Az emlékmű előtti lángot azóta minden évben meggyújtják és egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobogni hagyják.

Mint kiemelte, az 56-os októberi nyilatkozatok, pontokba szedett követelések kapcsán rádöbbenhetünk, hogy akkor és ott az embereknek nem a saját, személyes sorsuk volt a legfontosabb. Schmitt Pál szerint minden év minden októberében fontos, hogy „közéleti gondolatainkat, eredményeinket, kitűzött feladatainkat mintegy átmossuk a forradalom tisztaságán”.

Mint fogalmazott, a nemzet pótolhatatlan kincse, hogy vannak emberek, akik nap mint nap megteszik ezt az egybevetést. Őket ünnepeljük és díjazzuk nemzeti ünnepeinken, különösképpen október 23-án – mondta. A köztársasági elnök szerint a díjak értelme, hogy példaként állítsuk az ország nyilvánossága elé azokat, akik egykor harcoltak a méltóságért, s azokat, akik ma is a méltóságot képviselik a világban. „Az elmúlt esztendőkben messzire vetődtünk a helyes iránytól és úttól” – fogalmazott, majd hozzátette: szerencsére élnek közöttünk olyanok, akik életpályájukkal, hitvallásukkal, hazafias helytállásukkal valóságos iránytűi a nemzetnek.

A köztársasági elnök – a miniszterelnök előterjesztésére – október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulója alkalmából Nagy Imre Érdemrendet adományozott Boros Sándornak, a Nagy Imre Társaság tagjának, András Sándor költőnek, irodalomtörténésznek, Mervó Zoltánnak, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar Megyei Szervezete elnökének, valamint Szőllősy Pálnak, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségi tagjának. Az államfő az ünnepségen 1956-os Emlékérmet és 1956-os Emléklapot is átnyújtott. A díjazottaknak Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált.

„Ma együtt szenvedjük néhányak felelőtlenségét”

Minden állami díj a nemzet csöndes hódolata az örök értékek előtt, a szépség, az eredményesség, a tisztesség előtt – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken a Parlamentben az állami kitüntetések átadása előtt. Az államfő úgy fogalmazott: az emberi tevékenység – legyen az bármiféle – nemcsak mennyiségében, sikerességében, hanem erkölcsi minőségében is megítéltetik. Véleménye szerint fájdalmas példákon látni, mit hoz a tudás távlatok nélkül, a pénz hajszolása a következmények ismerete nélkül. „Ma együtt szenvedjük néhányak felelőtlenségét” – jelentette ki, majd hozzátette, ő hisz az erkölcsös, igazságos közéletben, „hiszek, mert látom, hogy a szemünk láttára bontakozik ki”.

Schmitt Pál felhívta a figyelmet arra: az emelkedett, ünnepi pillanatok különösen alkalmasak arra, hogy belássuk: az ember természetes lelkiállapota a keresés, a zörgetés ajtókon, a kérdés-kutatás. Mint mondta, a jóféle elégedetlenség, az alkotói vágy viszi előre a sorunkat. Véleménye szerint egy közösség életképességét jelzi, hogy miként keresi sorsának jobbítását, hogyan tesz fel kérdéseket, és azokra milyen válaszokat ad. A nemzet önbecsülését pedig abból mérhetjük le, ha megnézzük, hogyan bánik a tehetségeivel, a kérdezőkkel és válaszolókkal – tette hozzá.

Az állami kitüntetettekhez fordulva azt mondta: azért vannak ma itt, mert megfogadták a tanácsot, mert kerestek, mert zörgettek és nem nyugodtak. Mint fogalmazott, a hétköznapokon tanítanak az egyetemen, gyógyítanak a műtőben, kutatnak a laboratóriumban, védik a jogot, szervezik a közösséget, hajtják a gazdaság motorját, gyerekeket mentenek és nevelnek a szépre, gondozzák az ember legsérülékenyebb részét: a lelkét. Tudományos, művészeti, társadalmi és közhivatalokban végzett munkájukkal, műszaki vagy sportteljesítményükkel, egyházi szerepvállalásukkal mindig az embert szolgálják – tette hozzá.

Schmitt Pál kiemelte: a díjazottak eredményeiből, életművéből, munkájából energia szabadul fel. Ahogy fogalmazott, „annyi hő termelődik, amelynél egy egész nemzet melengetheti a lelkét”. A köztársasági elnök beszélt arról is: 1956-ban az utcára vonuló munkások, egyetemisták erősebbnek bizonyultak egy fegyverekkel fenntartott, gyilkos diktatúránál. „Most csak a kicsinyhitűséget, a bizalmatlanságot, a reménytelenséget kell legyűrnünk. Veszélyes ellenfelek, de legyőzhetők, nekünk menni fog” – hangsúlyozta.

Az államfő – a miniszterelnök előterjesztésére – a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal és a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetéseket adta át a Parlamentben. A díjazottaknak Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is gratulált.

(mti)