Soha vissza nem térő lehetőség a magyar kultúra népszerűsítésére

Soha vissza nem térő lehetőség a magyar kultúra európai népszerűsítésére – ezt mondják a kultúra szakemberei hazánk közelgő uniós elnöksége kapcsán. Hat hónapig különösen nagy figyelem irányul az EU-t vezető országra, amit a kultúra terén is ki kell használni. A lehetőséggel tudunk is majd élni – nyilatkozta Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. A témában a Duna Televízió és a Balassi Intézet közösen rendezett kerekasztal-beszélgetést.

A lisszaboni szerződés után az EU-s elnökségnek és a tagállami szerepnek a korábbitól teljesen eltérő a jelentősége. Sokkal leértékelődött a korábbi koordináló szerep, ezzel együtt felértékelődött a soros elnökséget adó ország kulturális megmutatkozásának lehetősége – nyilatkozta Prőhle Gergely.

Kiderült: főleg a kortárs magyar művészetet szeretné látni a brüsszeli közönség, sorra ilyen jelzések futnak be a brüsszeli magyar kulturális intézethez. Így lesz Brüsszel vendége januárban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, márciusban a Fesztiválzenekar, februártól áprilisig pedig magyar kortárs művészek alkotásaiból nyílik majd tárlat. Az európai összetartozás, a Duna, ami összeköt, és a nagy évfordulók – ez a három fő motívuma a magyar uniós elnökség kulturális programjainak – hangzott el a beszélgetéshez készült összeállításban.

Mi alapján választják ki, hogy ki jelenhet meg a kortárs művészek közül Brüsszelben? Illetve: ki kapcsolódhat be akár a hazai rendezvénysorozatokba? – kérdezte a Duna Televízió. Hamar Dániel, a Muzsikás Együttes tagja azt mondta: korábbi tapasztalatai szerint szerencsés megoldásnak tartja, ha partnernek tekintik a befogadó országot, és hagyják, hogy ők válasszák ki, mi kell nekik a vendégországból. Ennek fő előnye, hogy ha jól ismerik a vendégszereplő művészeket, akkor hatékonyan népszerűsíthetik őket saját országukban. A másik lehetőség, hogy Magyarország nem, vagy kevésbé ismert műfajjal szeretne kiállni; ekkor jöjjenek ide, nézzenek körül, válasszák ki, amit szeretnének, és vigyék be az adott ország köztudatába, hogy Magyarországnak van egy, a fogadó országban addig esetleg nem ismert típusú megjelenése is – érvelt Hamar Dániel.

Milyen stratégia mentén és milyen értékeket mutathatunk meg az unió Budapesten tartózkodó döntéshozóinak és a hozzánk látogató vendégeknek? – hangzott a Közbeszéd másik felvetése. Prőhle Gergely úgy reagált: több, korábbi elnökség erre vonatkozó gyakorlatát áttekintették és különböző recepteket találtak.

„Egy biztos: a rohanó, politikai-diplomáciai forgatagban illúzió lenne abból kiindulni, hogy majd hosszú színházi vagy egyéb kulturális estéket szeretnének velünk eltölteni a külföldi delegációk tagjai. A kérdés az, hogy miként tudjuk – egy kissé képregényszerűen – bemutatni a magyar kultúra teljességét, gazdagságát, múltját és jelenét. Erre különféle programok szerveződnek: a hagyományos cigányzenétől egészen a kortárs képzőművészetig” – érvelt a helyettes államtitkár.

A magyar uniós elnökség során mennyire tudnak majd arra figyelni a szervezők, hogy a határon túli magyar közösségek kulturális értékei is szót kapjanak Budapesten? – vetette fel a Duna Televízió. Prőhle Gergely szerint figyelni kell erre, és van is erre vonatkozó törekvés. Ami már kézzelfogható ebből, hogy a magyar borok kiválasztásánál a történelmi magyar borvidékeket is figyelembe veszik majd.

Pröhle Gergely utalt rá, hogy a határon túli magyar kultúra értékeinek bemutatása kapcsán azt is el lehet mondani a világnak: történelmi-szociológiai tény, hogy a szomszédos országokban magyar közösségek is élnek. A határon túli magyar kultúra bemutatásában tehát óriási lehetőség van, nemzetpolitikai, külpolitikai szempontból is – mindenféle revizionista vagy soviniszta felhang nélkül – szögezte le a Közbeszéd stúdiójában a helyettes külügyi államtitkár.

(Duna TV)