Trükkös lehallgatás, politikai célokból átirányított vonalak

Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal által foglalkoztatott hacker informatikai betöréseivel vádolta meg alaptalanul a polgári elhárítás a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt.-t. Ez is kiderült abból a jelentéstervezetből, amelyet a parlament nemzetbiztonsági bizottságának négy tagjából alakult ellenőrzési albizottság a biztonsági céggel szemben a Gyurcsány-kormány idején elrendelt műveleti tevékenységről készített. Demeter Ervin, az albizottság fideszes vezetője szerint a történtek miatt indokolt, hogy büntetőfeljelentést tegyenek.

Magyar Nemzet
2010. 10. 13. 11:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korábban Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) néven működő polgári elhárítás által fizetett hacker követte el azokat a világhálós betöréseket, amelyekről Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. elleni feljelentés idején, 2008 szeptemberében értekezett – áll a biztonsági céggel szemben az NBH által folytatott nyolc hónapos műveleti tevékenység elrendeléséről, annak lefolytatásáról, valamint utóéletéről készített jelentéstervezetben. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési albizottsága azt állapította meg, a lapunk által Koax fedőnéven azonosított betörő MSZP-s politikusokkal állt kapcsolatban, a megszerzett adatokat pedig az elhárításnak, valamint egyes szocialista beavatottaknak adta át.

A Demeter Ervin fideszes albizottsági elnök által jegyzett dokumentum szerint az NBH és akkori főigazgatója, Laborc Sándor alaptalanul vádolta meg az UD tulajdonosait és alkalmazottait a cég ellen tett feljelentésben, és a vállalkozással szemben indokolatlanul, szakszerűtlenül rendeltek el műveleti feldolgozást. Titkosszolgálati forrásaink szerint a jelentéstervezetnek ez a része a Gyurcsány-kormány idején alkalmazott, úgynevezett vonalkihajtásra, lehallgatási megoldásra utal. Ennek segítségével az ilyen típusú megfigyelésből az arra illetékes Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (NBSZ) kihagyták. A módszer lényege, hogy a megfigyelt beszélgetést nem szakszolgálat, hanem az az egyéb helyszínen (az NBH-ban, vagy egy kormányhivatalban – a szerk.) tartózkodó személy hallgathatja és rögzítheti, akinek ezt felsőbb utasításra technikailag lehetővé teszik. A vonalkihajtás állhat annak a beszélgetésnek a kiszivárogtatása mögött is, amelyet Dávid Ibolya az MDF 2008. őszi elnökválasztása idején azzal mutatott be egy sajtótájékoztatón, hogy egyesek titkosszolgálati eszközökkel próbáltak beavatkozni a választási folyamatba. Nemzetbiztonsági berkekben nem tartják kizártnak, hogy az ellenőrizhetetlen mennyiségű rögzített hanganyag egy-egy részlete később a világhálón bukkan fel. Az ellenőrzési albizottság azt javasolja a szolgálatok irányításáért felelős belügyminiszternek, hogy a külső engedély alapján titkos információgyűjtésre használt számítástechnikai berendezéseket, adathordozókat, a tárolt adatok megismerésének, rögzítésének egységes szabályozását az NBSZ-hez telepítsék. A vizsgálat megállapításai szerint az NBH múltbéli tevékenysége számos esetben bűncselekmény gyanúját veti fel, ezért a Demeter-testület azt javasolja a nemzetbiztonsági bizottságnak, hogy hivatali és személyes adattal visszaélés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával a legfőbb ügyésznél tegyenek feljelentést.

Swendt Pál

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.