Az államtitkár a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján a XXIII. kerületi Juta-dombnál felállított katonai emlékműnél azt mondta: az a rendszer, amely ellen 1956-ban felkeltek az emberek, a rettegés és a félelem, az elnyomás és a bizonytalanság, a besúgás, az ÁVH és az ÁVO rendszere volt. Mint hozzátette, a magyar nemzet nyolc év alatt fel tudott állni, és bebizonyította a mostani generációnak és az egész világnak, hogy képes kiállni az igazáért.
„Nem sok olyan nemzet van a világon, amely ilyen bátran és hősiesen ki mert állni a hatalmas túlerővel szemben” – jelentette ki Simicskó István. Rámutatott arra: az emlékmű azoknak a soroksári, pesterzsébeti nemzetőröknek, felkelőknek és esztergomi légvédelmi tüzéreknek állít emléket, akik ott harcoltak a Juta-dombnál 54 évvel ezelőtt a szovjet tankokkal szemben. Az államtitkár kitért arra: nem sok katonai győzelme volt a honvédségnek 1956-ban, de a Juta-dombnál győztek, az a művelet sikeres volt, ezért az ott egykor szolgálatot teljesítő katonákat, nemzetőröket a legmagasabb elismerés kell, hogy övezze.
Mint a megemlékezésen elhangzott, 1956. november 4-én megindult a szovjet hadsereg Forgószél nevű hadművelete. Ugyanezen a reggelen egy szovjet zászlóalj és az ahhoz csatlakozó, magyar államvédelmi katonákból álló konvoj jelent meg a Juta-dombnál felállított magyar állás előtt. Útjukat nem tudták folytatni, mert a forradalomhoz csatlakozó katonák és a nemzetőrök meghátrálásra kényszerítették a konvojt. A győztes összecsapás nem maradt megtorlás nélkül: 1958-ban tizenegy olyan magyar katonát ítéltek halálra, aki részt vett a juta-dombi ütközetben; közülük hetet kivégeztek.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
