Vörösiszap: egyéb károkat is megtérít az állam?

A kormány tervei szerint a vörösiszap-katasztrófát elszenvedett állampolgárok egyéb kárainak megtérítését is átvállalná a magyar állam – számolt be a még tárgyalás alatt lévő javaslatról Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerdán Devecserben lakossági fórumon. • Folyamatos a működés• Mindössze hat nap alatt épült fel a híd Kolontáron + Képriport

Az állam eddig a lakóingatlanokban és a köztulajdonban bekövetkezett károk felszámolásának megelőlegezését vállalta, amelyet a Magyar Kármentő Alapról szóló kormányrendelet rögzít – mondta Tállai. Az új javaslat tíz pontban összegezve tartalmazza azokat az „egyéb károkat”, amelyekre az állam kártérítést fizetne megelőlegezésképpen. Ezek szerint a vállalkozások ingatlanjaiban és eszközeiben keletkezett károkra, a be nem takarított termények és a haszonállatok elvesztésére, egy gépjármű után és az ingóságokra – 500 ezer forint értékben – is fizetne kártérítést az állam.

Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy az igazságügyi szakértők által elvégzett értékbecslés adatait a jövő hét elejére összesítik, addigra lesz eredménye is. Hangsúlyozta: mindenkinek saját magának kell döntenie a sorsáról, az állam ehhez minden segítséget megad. Tállai András kiemelte: árvíz esetén „köztulajdon” okozza a katasztrófát, itt magántulajdonban lévő vállalat okozta a kárt, amelyek elhárítását az állam előre megtéríti az állampolgároknak. Erre a kárenyhítésre kötnek megelőlegező szerződéseket a lakossággal, melyet majd az állam érvényesít a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel szemben. Az újjáépítésre állami garanciát adnak, amelynek határideje 2010. július 30. A kárenyhítés nem teljes körű kártérítést jelent, lesz olyan, aki nem kapja vissza azt, ami elveszett – mondta Lantos Bálint, a Belügyminisztérium által megbízott jogi csoport vezetője. Hangsúlyozta: az állam közpénzből kárenyhítést és nem kártérítést vállal. A lakosságnak mérlegelnie kell, hogy polgári peres úton egyénileg elindít-e egy bizonytalan kimenetelű kártérítési pert, vagy az állam azonnali kárenyhítését választja.

Többen azt panaszolták a fórumon, hogy Magyar György ügyvédi irodájával kötöttek szerződést, annak másodpéldányát azonban nem kapták meg, s a szerződés felmondása esetén óradíjat kellene fizetniük. Tállai András válaszában hangsúlyozta, hogy az ügyvédi irodával szemben egységesen kell fellépniük a károsultaknak, mert az állampolgárok önhibájukon kívül jutottak ebbe a helyzetbe. Hangsúlyozta, hogy ezt a helyzetet mihamarabb rendezni kell, és a kormányzat minden segítséget megad a lakosságnak.

Ékes József, a térség fideszes országgyűlési képviselője a fórumon elmondta, hogy kezelhetetlen folyamat kezd kialakulni, meg kell akadályozni, hogy a lakosság bonyolult peres ügyekbe „fusson bele”. A magánügyvédi manipuláció ellen fel kell lépni és a szerződéseket fel kell mondani – fogalmazott a képviselő.

A felázott talaj miatt nem tudták megkezdeni a vörösiszappal elöntött 1017 hektáros termőterület mentesítését, de a héten várhatóan e területeken is hozzáláthatnak a veszélyes anyagok eltávolításához – mondta Jordán László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese szerdán Devecserben, lakossági fórumon.

Jordán László elmondta, hogy 150 hektárra már kiszórták a talajjavító anyagot, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium keretmegállapodást kötött az elöntött területek mentesítéséről. A dokumentum előírja az iszap eltávolítását, deponálását és a területek rekultiválását is – tájékoztatott a hivatal elnökhelyettese. Hozzátette: a termőföld jövőbeni hasznosításának tervezete jelenleg a kormány előtt van. A javaslat szerint az állam a gazdálkodóktól aranykorona-értéken megvásárolná a termőföldet, vagy csereföldet biztosítana az állami földterületekből.

(MTI)