A mélyen fekvő, belvizes területeket féltik a vörösiszaptól

A vörösiszap-szennyezés kiterjedéséről szóló tényfeltárási és monitoring terv módosítását kérte a tervet készítő cégtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, mert a terv nem tartalmazza a szennyezés forrásától távolabb eső, mélyen fekvő, belvizes területeket – közölte Megyer Csaba, az igazgatóság élővilág-védelmi osztályvezetője kedden. • Vörösiszap: vizsgálják a mentesítést és a kárelhárítást

Mint elmondta, a zöldhatóság által a tényfeltárási tervről tartott közmeghallgatást követően jelezték a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. megbízásából a tervet elkészítő Progressio Mérnöki Iroda Kft. képviselőjének, hogy nagyrészt a Marcal folyó medrének területén fekvő egyes Natura 2000-es területek nem szerepelnek a monitoring terv térképmellékletében és a szöveges leírásban sem. Az érintett területek Kisberzseny, Boba, Mersevát, Szergény, Marcalgergely.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által készített térképet már számos helyen, így a Vidékfejlesztési Minisztériumban és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál hetek óta használják, sőt az szerepelt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által a kármentesítésről tartott előadásban is – mondta Megyer Csaba. Az osztályvezető azt kifogásolta, hogy őket nem vonták be korábban a tervezésbe.

Burján Ernő, Nagypirit polgármestere az MTI-nek elmondta: a Marcalon levonuló árhullámmal eddig nem szennyezett területeket is elöntött a folyó medrében felhalmozódott vörösiszap. A megyehatáron fekvő települést elkerülte a szennyezés, de kistérségi komplex kárelhárítási terv elkészítését kérik. Hangsúlyozta, hogy a vörösiszap-szennyeződés három különböző zöldhatóság illetékességi területét érinti, a Marcal a Vas megyei hatóságokhoz, így a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez tartozik.

Az október eleji vörösiszap-katasztrófáról készült ötvenoldalas tényfeltárási és monitoring terv a zöldhatóság honlapján olvasható, a felszíni vizek esetében a Torna-pataktól a Rábáig 14, a felszín alatti vizekre vonatkozóan 163 vizsgálati pontot tartalmaz. A tervet elkészítő Progressio Kft.-nek összesen 29 hazai és nemzetközi jogszabálynak megfelelően kellett összeállítania a katasztrófáról szóló dokumentumot.

A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja október 4-én szakadt át. Mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely) öntött el. A szerencsétlenség következtében tízen vesztették életüket.

Iszapömlés: elengedte a legsúlyosabban károsultak tartozását az OTP

Elengedte az OTP Bank a vörösiszap-katasztrófában legsúlyosabban károsult ügyfelek tartozását, több, nehéz helyzetben lévő ügyfél esetében pedig február végéig a bank fizeti a törlesztőrészleteket – adta hírül a vállalat keddi közleményében.

Az OTP Bank már korábban bejelentette: eltekintett az érintett településeken hitellel rendelkező ügyfelei 2010. novemberi törlesztőrészletének megfizetésétől, illetve az esetleges hátralékos tartozások miatt 2010. október 1-jétől késedelmi kamatot sem számít fel 2011. február 28-ig. Most közel 40 ügyfélnek engedte el a teljes tartozást a magyarországi bank, míg 50 esetben fizeti február végéig a törlesztőrészletet.

A bank a katasztrófavédelemtől és a helyi polgármesteri hivataloktól kapott, az ingatlanokban a katasztrófa miatt keletkezett kár mértékére vonatkozó tájékoztatás alapján határozta meg a Devecseren, Kolontáron és Somlóvásárhelyen élő ügyfelek részére ajánlott, az Adósvédelmi Programot kiegészítő megoldásokat. A hitelintézet korábban 100 millió forintot utalt át a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére, a Magyar Kármentő Alap számlájára.

(MTI)