Átrendeződnek az egészségügyi szabályok

Megszűnik a súlyponti kórházak fogalma, módosulnak a kórházi kapacitások szabályai, változik a patikaalapítás és -működtetés rendszere. Az alkotmányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát. Nem vonhatna el a költségvetés a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeiből és év végi maradványaiból, s a jövőben műemléki védettségű társasházak is pályázhatnak a Nemzeti Kulturális Alaphoz.

MNO
2010. 12. 20. 20:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszűnik a súlyponti kórházak fogalma, módosulnak a kórházi kapacitások szabályai, változik a patikaalapítás és -működtetés rendszere. Az egészségügyi szabályokat több helyen átrendező, a parlament által hétfő este elfogadott „salátatörvény” alapján Mefedron felkerül a veszélyes szerek listájára, így kábítószernek minősül majd. Ebbe a törvénycsomagba került be a Költségvetési Tanács elnökének visszahívhatóságára vonatkozó szabály is. A Ház 239 igen, 55 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadta el a törvényt. A parlament döntött arról is, hogy az államfőtől kéri a törvény sürgős kihirdetését.

A gyógyszerforgalmazásról szóló törvényben egyebek között szabályozzák a különböző, nem tb-támogatott készítmények vásárlásához csatolt reklámokat: a jövőben csak egyfajta törzsvásárlói marketinget enged a törvény. Ezt pedig szigorúan a gyógyszerészi gondozáshoz – ingyenes, patikában elvégezhető szűrésekhez – kötik.

A módosítással célul tűzte ki a kormányzat, hogy rendezi a patikai gyógyszerészi tulajdont. Két lépcsőben teszik kötelezővé a személyi jogos gyógyszerész 50 plusz 1 százalékos tulajdonrészének megszerzését már működő patika esetében: a jogszabály 2014. január 1-ig 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő, a többségi, 50 plusz 1 százaléknyi részt pedig 2017. január 1-ig kell megszereznie a gyógyszerésznek a patikát működtető gazdasági társaságban. (Az eredeti javaslat csak 2014. január 1-ig írta elő az 51 százalékot.)

A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy már működő patikákat működtető gazdasági társaság jövő év május 31-e után nem lehet olyan cég, amelynek székhelye olyan államban van, ahol nem végez gazdasági tevékenységet és ahol nem fizet adót, vagyis a jogszabály megerősíti azt a kormányzati szándékot, hogy offshore cég nem működtethet patikát Magyarországon.

Az egészségügyi dolgozók is közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így – hasonlóan például a pedagógusokhoz – ők is fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznének munkavégzésük során. A többletteljesítmény után járó plusz pénzzel egészül ki a háziorvosi finanszírozás, a többletmunkáért járó pénzt védőoltásokra való ösztönzésért, a különböző szűrésekkel és a kedvezőbb árú hatóanyag felírásáért adja a kormányzat. Az ösztönzőrendszert a patikusnál is használják, ők is plusz bevételre számíthatnak a rendszer alapján, ha például szintén az olcsóbb, generikus készítményt ajánlják a betegnek.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi törvény módosítása többek között eltörli a súlyponti kórházak fogalmát, és módosítja a kapacitások átcsoportosításának szabályait is. Változás, hogy nem lesznek annyira „kőbe vésve” a kapacitások, mint eddig. Nem évente, hanem háromévente fogják a kapacitásokat felülvizsgálni, és a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy az intézmények egymás között kössenek szerződést a kapacitásátadásról anélkül, hogy az egész szolgáltatást át kellene adni, de arra is lesz mód, hogy egy kórház házon belül csoportosítson át ellátást.

Az egészségügyi intézmény fenntartójának a jövőben lehetősége lesz arra, hogy kezdeményezheti a saját fenntartású kórházak kapacitásátcsoportosítást, azzal, hogy az átcsoportosítás a szolgáltatók összkapacitásának mennyiségét nem változtathatja meg.

A módosítások között szerepel továbbá az is, hogy a gyermekgondozási segély mellett munkát végzők táppénzének megállapításával egyszerűbbé válik a jogosultság elbírálása és összegének megállapítása. A pénzbeli ellátásokat visszamenőlegesen lehet igényelni, ami egyszerűsíti a biztosítottak által igénybe vehető ellátások közötti választás lehetőségét.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete helyett a katasztrófa-egészségügyi ellátás első fokú szerve a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségügyi szakigazgatási szerve lesz abban az esetben, ha az egészségügy területén katasztrófaesemény következik be.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény módosításával a Mefedron nevű szer felkerül a veszélyes szerek listájára, így kábítószernek minősül.

Elfogadták Rogán javaslatát

Az alkotmányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát. A fideszes Rogán Antal erről szóló javaslata a Fidesz-frakció kérésére név szerinti szavazás során, az MTI összegzése szerint megkapta a szükséges számú voksot.

Az előterjesztés elfogadásához az összes képviselő kétharmadának, azaz legalább 257 képviselőnek az igen szavazatára volt szükség. A név szerinti szavazás pontos eredményét hétfő késő este ismerteti majd az ülés levezető elnöke. Az indítványt a kormány nem támogatta, a Fidesz-frakció ugyanakkor kötelező szavazást rendelt el a képviselőcsoport tagjai számára, és a kereszténydemokraták is igennel voksoltak. A javaslatra csak a Fidesz és a KDNP szavazott igennel.

Rogán Antal javaslata értelmében az alkotmány 2011. január 2-tól hatályos szövege szerint „jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete”.

A képviselő emellett új fejezettel egészítette ki az alaptörvényt, amely ezentúl tartalmazza, hogy az NMHH a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piacát felügyelő és ellenőrző szerve, és felelős e piac zavartalan működéséért. A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnöke pedig törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Rogán Antal korábban azt mondta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének alkotmányban rögzített rendeletalkotási joga nem a média szabályozásáról szólna, hanem „egyszerűen díjakról”, például a frekvenciadíjról.

A társasházak is pályázhatnak

Nem vonhatna el a költségvetés a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeiből és év végi maradványaiból, s a jövőben műemléki védettségű társasházak is pályázhatnak a Nemzeti Kulturális Alaphoz, annak a törvényjavaslatnak megfelelően, amelyet 248 igen, 2 nem és 76 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés. A parlament döntött arról is, hogy az államfőtől kéri a törvény sürgős kihirdetését.

Az 1993-óta hatályban lévő, ám többször módosított törvény módosításának legfőbb indokaként az előterjesztő L. Simon László (Fidesz) azt jelölte meg, hogy az állami pénzekből nyújtott támogatások átláthatóságára vonatkozóan 2008-ban hatályba lépett egy törvény amely teljes körűen szabályozza a pályázatok benyújtásával és a döntéshozatallal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek fényében azok az NKA törvényében meglévő ugyanezen tárgykörre vonatkozó korábbi rendelkezések elavulttá váltak, számos esetben pedig a két jogszabály eltérő rendelkezései miatt zavart okoznak.

Alapvető elvi kérdés, hogy a kultúra támogatásában szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap forrásaihoz bárki megfelelő pályázat esetén hozzájuthasson – emelte ki. Mint írta: ennek azonban jelenleg ellentmond az, hogy a társasház, miután jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, és e szervezeti forma nem szerepel a törvényben, nem igényelhet az alapból támogatást, pedig jogos igény, hogy például a műemléki védettségű társasházak örökségvédelmi forrásokra pályázhassanak.

Az alap bevételei felhasználásának ellentmondásosságát igyekszik megszüntetni az a javaslat, hogy az alap előző évi maradványa a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető legyen az előző évi kötelezettségvállalások fedezetére. A módosítás lehetővé tenné az alap biztonságosabb működését, amit az Állami Számvevőszék a 2010. évi tervezés ellenőrzése során úgy fogalmazott meg: az alap működését gátolja, hogy nem használhatja fel az előirányzat- maradványát. Mindezeken túl további pontosítást, illetve a működés gördülékenységét biztosító rendelkezés kapott helyet a javaslatban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.