„Felháborító, amit Gyurcsány művelt a bíróságon”

Felháborítónak és botrányosnak tartja a Fidesz ügyvezető alelnöke azt, „amit Gyurcsány Ferenc művelt a bíróságon”, a romagyilkosságok tárgyalásán. Kósa Lajos elmondta azt is: azzal, hogy nyilvánosságra került a „szocialisták által titokban megrendelt és készíttetett” alkotmánytervezet, az MSZP minden érve megdőlt arra vonatkozóan, miért nem vesz részt az alkotmányozásban. • Az MSZP „önnön kezével vetett véget” eddigi érvelésének • Kósa: A képviselőkre is vonatkozik a 98 százalékos különadó• Romagyilkosságok: csak egyetlen vádlott tagadja bűnösségét

Kósa Lajos keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy volt miniszterelnök megjelenik egy olyan speciális ügynek a tárgyalásán, amely nem rá vonatkozik.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter is megjelent a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat keddi büntetőtárgyalásán, a Pest Megyei Bírságon, ahol a negyedrendű vádlott kislétai gyilkosságban játszott szerepével folytatódott a tárgyalás. A Fidesz ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc átlépte a Rubicont, de nem érthető, miért. „A nyilvánosságot hajszolja? Elveszítette már a mértéket? Áttért a Gábor Zsazsa-elvre, hogy mindegy mit, csak írjanak rólunk?” – kérdezte a politikus, és képtelenségnek nevezte a volt kormányfő azon nyilatkozatát, amely szerint azért jelent meg a büntetőperen, mert részvétét és együttérzését szerette volna kifejezni.

„Magyarországon ha részvétet és együttérzést fejezünk ki, azt kétféle módon tudjuk megtenni: elmegyünk a temetésre, és virágot teszünk a sírra, vagy felkeressük a hozzátartozókat, és ott szóban a részvétünket fejezzük ki. Csendben, magánemberként, illő tiszteletet adva a halottaknak és a családtagoknak” – mondta Kósa Lajos, aki Gyurcsány Ferenc nyilatkozatának azon mondatát is teljes képtelenségnek tartja, amely szerint a volt kormányfő „politikai büszkeséget” érez, hogy politikusként, miniszterelnökként kormányával együtt annak idején kifejezte együttérzését és szolidaritását az áldozatok hozzátartozóinak.

Fontos kérdések még tisztázandók

A fideszes politikus szólt arról is, hogy a gyilkosságsorozat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége ideje alatt történt, „és tudjuk, hogy van benne olyan szál, aminek kapcsán fontos kérdések még tisztázandók”. Példaként említette azt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat éppen a gyilkosságsorozat előtt szüntette meg a feltételezett gyilkosok nemzetbiztonsági megfigyelését. Kósa Lajos szerint így még nem világos, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatnak, a katonai biztonsági szolgálatnak és az ezeket irányító vezetőknek, politikusoknak van-e felelősségük vagy sem.

Az, hogy „ilyenkor elmegy Gyurcsány Ferenc a tárgyalásra, olyan mértékben felháborító, ami azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc lényegében persona non gratává válik a magyar közéletben” – fogalmazott, közölve: a Fidesz tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely a bíróságokat az ítélethozatalban bármilyen módon – akárcsak megjelenéssel is – befolyásolni próbálja.

Arra a kérdésre, hogy az ellen is felemeli-e a szavát a Fidesz, hogy ha olyan ítéleteket próbálnak meg az országgyűlési képviselők befolyásolni, amelyek rendőri vallomások alapján születtek, Kósa Lajos úgy válaszolt: az Országgyűlés alkot jogszabályt, ha azt észleli, hogy az igazságszolgáltatásban olyan zavar támad, amely miatt például mentességi törvényt kell elfogadni, de ilyenkor nem a parlamenti képviselők befolyásolják a bíróságokat, hanem maga a parlament mint testület, az a szervezet, amelynek jogában áll törvényeket hozni.

„Összevissza beszéltek és hazudoztak”

Az új alaptörvény-tervezetről szólva a fideszes politikus úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az új alkotmány ellen szervez chartatüntetést, miközben „ő maga is – titokban – (…) készíttetett alkotmányt”. „A szocialisták, miután lebuktak, jó szokás szerint összevissza beszéltek és hazudoztak” – mondta.

A Fidesz–KDNP alaptörvény-javaslatához benyújtott kormánypárti módosító indítványokat említve a politikus azt mondta: úgy látja, hogy a megye elnevezés mellett maradnak a megye-vármegye vitában.

Szólt arról is: a jövőben minden évben a Költségvetési Tanácsnak kell majd ellenőriznie, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatai alapján a GDP 50 százaléka alatt van-e az államadósság. Ha nincs, vagy nem is csökken az adósság szintje, akkor a Költségvetési Tanács vétózhatja a büdzsét. Ez azért fenyegető, mert új elem az, hogy ha március 31-ig nincs új költségvetése az országnak, akkor a köztársasági elnök kezdeményezheti a parlament feloszlatását – fűzte hozzá az alelnök, aki szerint „ez egy nagyon veszélyes Damoklész kardja a mindenkori kormány feje felett arra vonatkozóan, hogy az államadósságot minden erővel csökkentse”.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető azon módosító indítványával kapcsolatban, amely a bírák szolgálati jogviszonyának fennállását legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig engedélyezné, Kósa Lajos azt mondta: a javaslatot a Fidesz-frakció még nem tárgyalta, de szerinte biztosan nagy vita lesz róla. Hozzátette, a jogászok lényegében egyöntetűen elutasítják a kezdeményezést, amelynek célja az – folytatta –, hogy általánossá akarják tenni az öregségi nyugdíjkorhatárt, amelyből a bírák most testületileg kiesnek.

Mesterházy tátogni fog?

Arra a kérdésre, hogy az egyik javasolt módosítás azt jelenti-e, a jövőben nem a miniszterelnök tenne jelölést a jegybankelnök személyére, illetve nem a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölhetné az alelnököket, Kósa Lajos igennel válaszolt. Az új alkotmány emellett biztosan tartalmazza majd a helyi népszavazás intézményét, „a szennyező fizet” elvét, a Magyarországra történő hulladékimportálás tilalmát és az ön- és tulajdonvédelemhez való jogot is – mondta, hozzátéve, az Alkotmánybíróság a tervek szerint ezentúl jogerős bírói ítéleteket is megváltoztathat majd.

Az új alkotmányra való eskütétellel kapcsolatos felvetésre a Fidesz ügyvezető alelnöke kifejtette: nincs benne az alkotmányban, hogy esküt kellene rá tenni, az általános eskü szövegét majd külön meg kell írni, mert a mostaninak „se füle, se farka”. Külön az alkotmányra eddig nem kellett esküt tenni, az említett szöveg általában mondja ki az alkotmány és az egyéb jogszabályok megtartását – emlékeztetett. „Nem tudom, Mesterházy Attila MSZP-elnök mit fog csinálni akkor, ha véletlenül indul újra a választáson, megválasztják, és kénytelen esküt tenni. (…) Vagy ez valami coming out volt, és Mesterházy Attila most akarta elmondani, hogy már többet nem indul képviselőnek? Mert ha nem akar többet indulni képviselőnek, akkor nem kell esküt tennie egyáltalán. De hogy ha most megfogadta, hogy nem tesz esküt, akkor 2014 májusában mit fog csinálni? Tátog?” – tette fel a kérdést Kósa Lajos.

(MTI)