Navracsics: Magyarország mindenki otthona lehessen + Videó

A politikai közösség minden tagja, így a romák számára is meg kell nyitni az utat Magyarországon az érvényesülés előtt – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, az V. Európai Roma Platform tanácskozáson. Ugyanitt Balog Zoltán arról beszélt, hogy a kormány, a civil szervezetek, az egyházak a befogadó Magyarország képét szeretnék erősíteni.• A romák kiszolgáltatottságából csak egyetlen kiút van

Jogvédő és roma szervezetek tüntetést szerveztek az uniós romakonferencia helyszíne elé 12.30-tól. Negyed egykor mindössze két tucatnyi demonstráló áll a Néprajzi Múzeum előtt. A tüntetők konkrét lépéseket hiányolnak a romastratégiából, valamint petíciót kívánnak átadni az Európai Bizottság alelnökének, Viviane Redingnek – jelentette a helyszínről a hírTV tudósítója.

Tekintse meg a hírTV összeállítását

A politikai közösség minden tagja, így a romák számára is meg kell nyitni az utat Magyarországon az érvényesülés előtt – jelentette ki Navracsics. „Több mint húsz éve indultunk el azon az úton, hogy Magyarország mindenki otthona lehessen, a köztársaság mindenki köztársasága legyen” – mondta. A miniszter kijelentette: Magyarország csak akkor lehet erős, gazdag, ha összetartó a társadalom, ezt pedig csak akkor tudjuk létrehozni, ha abban mindenki sorstársának érzi a másikat.

A roma közösségről azt mondta, ez egy olyan csoport, amely „sokszor önhibáján kívül rendre kívül rekedt a társadalom főáramán, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az ő boldogulásukra”. A miniszter úgy fogalmazott, az elmúlt húsz évben Magyarországon „minden lényeges kérdésben csak részmegoldást értünk el, és sokat is hibáztunk”.

A mélyszegénység földrajzilag koncentrálódik

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke többek között arról beszélt: a stratégia sikeres végrehajtásának garanciája, hogy – a saját kisebbségi önkormányzat mellett – legyenek a cigány közösség által megválasztott képviselők az Európai Parlamentben, a magyar parlamentben, a megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban. Szavai szerint ezt a Fidesz és a Lungo Drom cigányszervezet által 2001 végén aláírt együttműködési megállapodás tette lehetővé.

Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője arra mutatott rá, hogy a mélyszegénység földrajzilag koncentrálódik Európában. Az alacsony iskolai végzettségűek, az állástalanok nagy aránya, az alacsony várható élettartam egyszerre sújtják a legelmaradottabb kistérségeket. Az EP roma stratégiával foglalkozó bizottságának jelentéstevője hozzátette, a még nem EU-tag nyugat-balkáni országokat is be kell vonni a roma integrációt segítő folyamatba.

Az európai roma stratégia a mi válaszunk

A kormány, a civil szervezetek, az egyházak a befogadó Magyarország képét szeretnék erősíteni – jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. „Az a Magyarország-kép, amelyet mi szeretnénk erősíteni, a befogadás, az együttműködés, a kultúrák együttélésének ezeréves tradíciója” – mondta Balog. Hozzátette: Magyarország másik arca a nyomor, a kilátástalanság, a gyűlölet. Vannak előítéletek, van Gyöngyöspata, van Hejőszalonta; az európai roma stratégia a mi válaszunk minderre – mondta.

A magyar kormány nem fogja tűrni, hogy kivegyék az állam kezéből az erőszak monopóliumát – jelentette ki a közelmúltbeli gyöngyöspatai és hejőszalontai eseményekre utalva Balog. „Senki nem engedheti meg magának, hogy rendteremtő szerepben, a rendőrséget helyettesítve lépjen föl” – mondta az államtitkár. Ha ezt megteszi „bármilyen civil csoport vagy pártkatonaság”, abból „sokkal bagyobb baj lesz, mint amekkorát kezelni akartak” – jegyezte meg. Úgy fogalmazott: „Könnyű masírozni, de utána, ha elmennek, a problémát mégiscsak az államnak kell kezelnie”.

Balog visszautasította azt a sajtótájékoztatón feltett egyik kérdésben foglalt állítást, miszerint a kormány nem tesz semmit „az olyan típusú ügyekben, mint Gyöngyöspata és Hejőszalonta”. Mint elmondta, a kormány konfliktusmegelőző és -kezelő mechanizmust hozott létre; ennek keretében megyénként egy-egy kormánymegbízott felügyeli a helyzetet. Ha a kormánymegbízottak „olyan típusú konfliktusokról vagy azok előkészületéről értesülnek, mint amilyenek az elmúlt hetekben voltak”, akkor a rendőrség, a cigány kisebbségi önkormányzat, a helyi polgármester bevonásával eldöntik, milyen intézkedésre van szükség – fejtette ki az államtitkár.

Egyúttal emlékeztetett, eljárások indultak azok ellen, akik félelemkeltő módon léptek fel. Balog Zoltán hozzátette, „nagyon fontos, hogy lássuk azt a kilátástalanságot, azt a katasztrofális közbiztonsági helyzetet is, amely ma még sajnos a magyar vidéket jellemzi”. Ezért természetesen elsősorban az állam felelős – fűzte hozzá –, de, mint mondta, „azoknak az embereknek a kétségbeesése, akik sokszor rossz eszközökhöz nyúlnak, legalább olyan megértést igényel”.

Kemény küzdelem eredménye a koncepció

Kemény küzdelem eredménye a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről kidolgozott európai bizottsági koncepció, és bár sokan megkísérlik majd „felhígítani” a stratégiát, ezt nem szabad hagyni – mondta Viviane Reding uniós biztos, a bizottság alelnöke. A biztos kijelentette: minden tagállamnak ki kell dolgoznia a nemzeti romastratégiáját. Ugyan néhány ország nem szívesen ismeri be, hogy élnek romák a területén, pedig minden uniós tagállamban vannak romák – hangoztatta. Azt mondta: a tagállamoknak és az uniónak egyesíteniük kell erőiket, hogy felléphessenek a romák diszkriminációja ellen.

Alapvetően a tagállamok felelőssége a romák integrációjának megvalósítása, de az Európai Bizottság kész minden támogatást megadni ehhez – mondta Andor László uniós biztos. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos hangsúlyozta: az eredmények nyilvánvalóan nem egyik pillanatról a másikra jelentkeznek, de minél előbb el kell kezdeni a munkát. Ezért a bizottság kéri a tagállamokat, hogy az év végéig dolgozzák ki nemzeti romastratégiáikat, ami fontos, de csak az első lépés a romák integrációjáért – tette hozzá. A biztos szerint az uniós EU 2020 versenyképességi stratégiával sincs összhangban, hogy romák millióit zárják ki a társadalmi-gazdasági életből.

(MTI, HírTV)