Az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a „jó kormányzáshoz” – mondta a számvevőszék tavalyi évi tevékenységéről szóló jelentés ismertetésekor a szervezet elnöke. Domokos László szerint az elmúlt évet a számvevőszék szempontjából is a változások és kihívások kettőssége jellemezte. Utalt arra, hogy a világgazdasági környezet átalakulása még nem fejeződött be, és az ÁSZ-nak is meg kell találnia a változásokra adott válaszait.
A számvevőszék célja, hogy ellenőrzéseivel hozzáadott értéket teremtsen, és közpénzt takarítson meg – hangsúlyozta Domokos László, aki üdvözölte, hogy a sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szóló megalkotását kezdte meg az Országgyűlés. Mint mondta, a szervezet megerősíteni tervezett jogosítványai azt a célt szolgálják, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kormány egyetért a jelentéssel, a számvevőszék munkáját nagyra értékeli.
Babák Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: az ÁSZ jelentéseinek az elmúlt években alig volt következménye, kevés figyelmet fordított rájuk a kormány és a parlamenti többség. Véleménye szerint ez is közrejátszott abban, hogy az ország nehéz helyzetbe került. Úgy vélte, az előző ciklusban a kormánypártok szándékosan engedték, hogy a számvevőszéknek évekig ne legyen alelnöke, majd néhány hónapig elnöke sem, s így a szervezet ne működhessen megfelelően. Kiemelte, hogy az ÁSZ új elnöke, Domokos László csak év közben kezdte meg munkáját, a beszámolót is ennek megfelelően kell értékelni.
A jelentés véleménye szerint a „lehetőségekhez képest tisztességes”, az pedig, hogy a számvevőszék hatásköre nem megfelelő, a törvény hibája, ezért akar helyette a kormányoldal újat elfogadni. A fideszes politikus azt mondta: rendkívül fontos, hogy a közpénzekkel mindenki tisztességesen számoljon el, ezért jelzésértékű, hogy a Fidesz–KDNP az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szólót terjesztette a parlament elé.
Színvonalas munka
Boldvai László, a szocialisták vezérszónoka elmondta: az MSZP képviselői tartózkodnak az indítvány szavazásakor, mivel nem tudják elfogadni, hogy az ÁSZ középtávú stratégiáját „hozzácsapták” a tavalyi évről készült jelentéshez, s arról így nem mondhatnak véleményt külön. Az ellenzéki politikus szerint ugyanakkor az ÁSZ-jelentés színvonalas munka, és véleménye szerint a főtitkárnak köszönhetően a számvevőszék elnök híján is jól végezte a munkáját. Kiemelte, hogy a számvevőszék gazdálkodásáról készült kimutatás a könyvvizsgálói jelentés szerint valós és megbízható. Kitért arra, hogy a tavalyi év különleges volt a számvevőszék szempontjából, mivel a kormányváltás után a szervezet élére is új elnök került. Ezzel kapcsolatban elmondta: reméli, hogy nem ez az utolsó pártsemleges, elfogulatlan teljesítményösszegzés, amit az ÁSZ készített.
A kereszténydemokrata Lukács Tamás azt hangsúlyozta: a hatályos ÁSZ-törvény hiányosságai miatt az elmúlt évben nem voltak megfelelők a számvevőszék működésének feltételei. A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy az ÁSZ az előzetesen tervezett 65 helyett 68 vizsgálatot végzett, az ellenőrzésék számának és hatékonyságának további növelését azonban szükségesnek ítélte. Kiemelte, hogy a számvevőszék az elmúlt évben elrendelte az Országos Cigány Önkormányzat ellenőrzését, aminek eredménye büntetőfeljelentés lett.
Nyikos László, a Jobbik vezérszónóka úgy értékelte: az ÁSZ-jelentés szegényes, kevés számot és információt, annál több önfényezést tartalmaz. Véleménye szerint „ez nem nemzetközi színvonal”, az ÁSZ sokat tanulhatna fejlettebb országok számvevőszékeinek éves jelentéseiből. Beszélt arról is, hogy az ÁSZ tavalyi tevékenysége sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem felel meg annak, ami elvárható tőle, miközben a számvevők a legjobban kereső állami alkalmazottak közé tartoznak. A jobbikos politikus azt javasolta: az Országgyűlés vegye tudomásul a számvevőszék jelentését, de ne mondja ki, hogy az ÁSZ teljesítette törvényi kötelezettségeit, mint ahogy az a Ház előtt fekvő határozati javaslatban szerepel. Megemlítette továbbá, hogy bár kormánypárti politikusok dicsérik, az ÁSZ-ról szóló sarkalatos törvény – amelynek tárgyalását már megkezdte a parlament – semmivel sem jobb annál a jogszabálynál, amelyet levált.
Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka kifogásolta, hogy az ÁSZ-jelentés kevés kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben, nem ejt szót a számvevőszék által javasolt intézkedések elmaradásáról. Nehezményezte, hogy bár az ÁSZ vizsgálata a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésével és a 4-es metró beruházásával kapcsolatban is súlyos elégtelenségeket tárt fel, személyes felelősséget azonban nem állapított meg, és büntetőfeljelentés sem született ezekben az ügyekben. Szót ejtett arról is, hogy a számvevőszék egyik legfontosabb feladata, hogy átláthatóvá tegye a pártok gazdálkodását és a kampányfinanszírozást, ehhez azonban jogszabályi változások is szükségesek.
Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok
Több képviselő foglalkozott a jelentés önkormányzatokról szóló részével. Kupcsok Lajos (Fidesz) elmondta: az ÁSZ 118 helyhatóság gazdálkodását tekintette át, ezek 80 százaléka nem tudta biztosítani a költségvetése egyensúlyát. A vizsgált települések harmadában pénzügyi hiány alakult ki, kétharmaduk pedig devizaalapú, változó kamatozású kötvényt bocsátott ki, amely kockázatot jelent. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentés szerint az önkormányzatok háromnegyede nem készült fel az európai uniós források befogadására.
Az ÁSZ emellett magas kockázatúnak értékelte Budapest költségvetési gazdálkodását, a többi között azért, mert számos fontos területen nem történt belső ellenőrzés – mutatott rá a politikus. Kupcsok Lajos kiemelte azt is, hogy az ÁSZ szerint kapkodás jellemezte a helyi adók rendszeréről szóló jogalkotási munkát, amely miatt a bevételek bizonytalanná válhatnak. Ez különösen a kistelepüléseket sújthatja.
Szintén az önkormányzati szféra problémáira hívta fel a figyelmet Szilágyi Péter (LMP). A politikus értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ÁSZ nem fordított nagyobb figyelmet ezek vizsgálatára annak ellenére, hogy már a megelőző évben is rámutatott a hiányosságokra.
Volner János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a költségvetési szektor hiánya a tervezett 0,4-0,5 százalék helyett 0,9 százalék lett. Hiányolta azt is, hogy a gazdaságfejlesztési beruházások utólagos monitorozására nem tett javaslatot a számvevőszék, és nem végzett költség-haszon elemzést például a vissza nem térítendő támogatások eresében. Volner János emellett az útfelújítások és -építések ellenőrzésének hiányát kifogásolta.
Az ellenzéki politikus emellett kritizálta a beszámolót amiatt is, hogy nem foglalkozott a közbeszerzések átláthatóságának hiányával, és nem tett ajánlásokat ezen a területen. Volner János hozzátette: az ÁSZ továbbra sem készítette el azt a közfeladatkatasztert, ami nélkül a Jobbik szerint nem szabadna nekifogni a közfeladatokat ellátó szervezetek átalakításának és az államreformnak.
A jobbikos politikus azt is furcsállta, hogy az ÁSZ 2010-ben a települési önkormányzatok pénzügyi gazdálkodása során mindössze egyetlen önkormányzatnál állapított meg jogsértést és szabott ki egymillió forint bírságot. Pedig a Transparency International felmérése szerint az önkormányzatok esetében a korrupciós felár 25-30 százalékos, vagyis sokkal alaposabb és hatékonyabb ellenőrzésekkel több tucat jogsértést kellett volna megállapítania az ÁSZ-nak – mondta Volner János.
Irányítás nélkül maradhat?
Göndör István (MSZP) problematikusnak találta, hogy a hivatalnak nincs főtitkára, miközben az új állami számvevőszéki törvény nem ad általános helyettesítési jogot az alelnöknek. Szerinte a jövőben emiatt előállhat, hogy az elnök akadályoztatása esetén irányítás nélkül marad az ÁSZ. A politikus szerint az intézmény stratégiájában szerepelnie kellene a vállalkozói szférába áramló közpénzek monitorozásának, hiszen a civil szféra esetében ez vizsgálandó.
Az Állami Számvevőszék elnöke az általános vitában elhangzottakra úgy reagált: megfontolandó vélemények is elhangoztak. Domokos László reagált egyes képviselői felvetésekre. Leszögezte: az ÁSZ-jelentések nemhogy nyilvánosak, de a szervezet képviselői a bizottsági üléseken személyesen is állnak a képviselők rendelkezésére a kérdések megválaszolásában. A számvevőszék elnöke megismételte, hogy 2010 egy speciális, átmeneti, különleges időszak volt az ÁSZ életében, hiszen az első félévben nem volt elnöke a szervezetnek, de később elnökként mégis Domokos Lászlónak kellett elkészítenie az egész évről szóló jelentést.
Több kérdés is érkezett, hogy milyen bevételt hozott az ÁSZ tevékenysége, ezzel kapcsolatban Domokos László leszögezte: az ÁSZ bírságot nem vet ki, tehát nem is szed be, vagyis az Országgyűlés által megszavazott költségvetésén kívül nincsen bevétele. Az ÁSZ munkásságát ott lehetne számszerűsíteni, hogy mekkora közpénz szabálytalan felhasználását tudja megakadályozni. Ahhoz azonban, hogy ez mérhető legyen, meg kell alkotni az új számvevőszéki törvényt, hogy legyen következménye az ÁSZ ellenőrzéseinek – tette hozzá Domokos László. Az ülést elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, a részletes vita a következő ülésen lesz napirenden.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
