Az elnökség munkáját értékelték a parlamentben

Orbán Viktor magyar EU-elnökséget értékelő napirend előtti felszólalása után a frakciók értékelésével folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

MNO
2011. 06. 27. 13:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mile Lajos (LMP) fontosnak tartotta a pénzügyi stabilitás megteremtésére irányuló törekvéseket, a többi közt az európai szemesztert. Az ellenzéki politikus mégsem nevezte idillinek a képet, kifogásolva, hogy késik a gazdasági koordinációt erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadása. A schengeni bővítés nem hozta el a várt eredményt Románia és Bulgária esetében, nem sikerült realizálni a csatlakozásukat – fogalmazott meg egy újabb kritikát a politikus, ugyancsak kifogásolva a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztását.

Fontosnak tartotta volna a magyar lakosság európai uniós ismereteinek bővítését is – jelezte. A képviselő előremutatónak nevezte ugyanakkor a roma keretstratégia kezdeményezését, amelyben találkoznak a magyar és a tagállami elképzelések. Mile Lajos választ vár arra a kérdésre, a jelenlegi viszonyok lehetővé teszik-e a költségvetésből az első negyedévben zárolt 250 milliárd forint felhasználását.

Balla Mihály (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a lisszaboni szerződésben rögzített változások elsőként a magyar elnökséget érintették. Elmondta azt is, hogy a fél év indulását olyan nemzetközi események zavarták meg, amelyekre senki nem számított; ezek között az „arab tavaszt” és a japán katasztrófát említette.

Hozzátette: a magyar elnökségnek döntő szerepe volt az uniós válaszok meghatározásában, ezek miatt ma mindenki sikeresnek tartja azt. A képviselő az eredményeket sorolva szólt a Duna- és a romastratégiáról, amelyek – mint mondta – az emberek mindennapi életét is érintik. Szólt arról is, hogy bár a legnagyobb munkát a kormány végezte, az Országgyűlés is aktív szerepet játszott az elnökség lebonyolításában.

A jobbikos Balczó Zoltán – utalva az „Erős Európa” elnökségi szlogenre – azt mondta: a kormány erős Európai Unió megteremtéséhez járult hozzá, „erős, Brüsszelből irányított szuperállam megteremtéséhez”. A képviselő a gazdasági önrendelkezés egyfajta feladásának tartja az európai szemesztert, amely ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti költségvetések számára. Horvátország csatlakozásának elősegítéséhez kapcsolódóan azt mondta: Szlovénia jobban akarja majd érvényesíteni az érdekeit, amint annak idején Magyarország tette Románia csatlakozásakor. Balczó Zoltán azt is bírálta, hogy a magyar elnökség szerinte nem tett eleget a határon túli magyarok érdekében. Azt is mondta: Magyarországnak valódi gazdasági szabadságharcot kellene indítania, amelynek keretében adóssága átütemezését kellene kezdeményeznie.

Harrach Péter (KDNP) gratulált az uniós elnökség lebonyolítóinak, és azt mondta: a válság elhúzódása és más negatív körülmények ellenére az ország sikeres elnökséget zárt, amelyet a bátorság jellemezte. „Merjünk nagyok lenni, nagyot gondolni” – Harrach Péter szerint ez a gondolat jellemezte az elmúlt fél év munkáját, amelyben a nemzeti és az európai érdek együttes képviselete valósult meg. A képviselő a régió szempontjából is fontosnak tartotta a romastratégiát, és azt mondta: Magyarországon nem minden politikai erő működött együtt abban, hogy sikeres legyen az elnökség, de a belső kritika – amely igyekezett gyengíteni a sikert – nem járt sikerrel.

Mesterházy Attila (MSZP) szakmailag sikernek, politikailag azonban kudarcnak értékelte a magyar uniós elnökséget, amely szerinte nem növelte, hanem inkább csökkentette az ország presztízsét. Ezzel szerinte történelmi lehetőséget szalasztott el az ország. Az ellenzéki politikus úgy vélte: a kormányoldal visszaélt a kétharmados támogatottságával, és olyan programokat valósított meg, amelyeket az elnökség után kellett volna elkezdenie. Ezek közé sorolta az alkotmányozást. Szerinte a személycserék sem segítették a zökkenőmentes munkát, és a miniszterelnök is mindent megtett annak érdekében, hogy nehezebb legyen az apparátus dolga.

Azt mondta: mind Martonyi János külügyminiszter, mind Németh Zsolt államtitkár jól végezte munkáját, a miniszterelnök azonban nem. Negatívumként értékelte a schengeni bővítés elhalasztását, és azt is, hogy a líbiai események rendezésébe nem vonták be az országot. Szintén problémának nevezte a keleti partnerségi csúcs elhalasztását.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.