Az elnökség munkáját értékelték a parlamentben

Orbán Viktor magyar EU-elnökséget értékelő napirend előtti felszólalása után a frakciók értékelésével folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Mile Lajos (LMP) fontosnak tartotta a pénzügyi stabilitás megteremtésére irányuló törekvéseket, a többi közt az európai szemesztert. Az ellenzéki politikus mégsem nevezte idillinek a képet, kifogásolva, hogy késik a gazdasági koordinációt erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadása. A schengeni bővítés nem hozta el a várt eredményt Románia és Bulgária esetében, nem sikerült realizálni a csatlakozásukat – fogalmazott meg egy újabb kritikát a politikus, ugyancsak kifogásolva a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztását.

Fontosnak tartotta volna a magyar lakosság európai uniós ismereteinek bővítését is – jelezte. A képviselő előremutatónak nevezte ugyanakkor a roma keretstratégia kezdeményezését, amelyben találkoznak a magyar és a tagállami elképzelések. Mile Lajos választ vár arra a kérdésre, a jelenlegi viszonyok lehetővé teszik-e a költségvetésből az első negyedévben zárolt 250 milliárd forint felhasználását.

Balla Mihály (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a lisszaboni szerződésben rögzített változások elsőként a magyar elnökséget érintették. Elmondta azt is, hogy a fél év indulását olyan nemzetközi események zavarták meg, amelyekre senki nem számított; ezek között az „arab tavaszt” és a japán katasztrófát említette.

Hozzátette: a magyar elnökségnek döntő szerepe volt az uniós válaszok meghatározásában, ezek miatt ma mindenki sikeresnek tartja azt. A képviselő az eredményeket sorolva szólt a Duna- és a romastratégiáról, amelyek – mint mondta – az emberek mindennapi életét is érintik. Szólt arról is, hogy bár a legnagyobb munkát a kormány végezte, az Országgyűlés is aktív szerepet játszott az elnökség lebonyolításában.

A jobbikos Balczó Zoltán – utalva az „Erős Európa” elnökségi szlogenre – azt mondta: a kormány erős Európai Unió megteremtéséhez járult hozzá, „erős, Brüsszelből irányított szuperállam megteremtéséhez”. A képviselő a gazdasági önrendelkezés egyfajta feladásának tartja az európai szemesztert, amely ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti költségvetések számára. Horvátország csatlakozásának elősegítéséhez kapcsolódóan azt mondta: Szlovénia jobban akarja majd érvényesíteni az érdekeit, amint annak idején Magyarország tette Románia csatlakozásakor. Balczó Zoltán azt is bírálta, hogy a magyar elnökség szerinte nem tett eleget a határon túli magyarok érdekében. Azt is mondta: Magyarországnak valódi gazdasági szabadságharcot kellene indítania, amelynek keretében adóssága átütemezését kellene kezdeményeznie.

Harrach Péter (KDNP) gratulált az uniós elnökség lebonyolítóinak, és azt mondta: a válság elhúzódása és más negatív körülmények ellenére az ország sikeres elnökséget zárt, amelyet a bátorság jellemezte. „Merjünk nagyok lenni, nagyot gondolni” – Harrach Péter szerint ez a gondolat jellemezte az elmúlt fél év munkáját, amelyben a nemzeti és az európai érdek együttes képviselete valósult meg. A képviselő a régió szempontjából is fontosnak tartotta a romastratégiát, és azt mondta: Magyarországon nem minden politikai erő működött együtt abban, hogy sikeres legyen az elnökség, de a belső kritika – amely igyekezett gyengíteni a sikert – nem járt sikerrel.

Mesterházy Attila (MSZP) szakmailag sikernek, politikailag azonban kudarcnak értékelte a magyar uniós elnökséget, amely szerinte nem növelte, hanem inkább csökkentette az ország presztízsét. Ezzel szerinte történelmi lehetőséget szalasztott el az ország. Az ellenzéki politikus úgy vélte: a kormányoldal visszaélt a kétharmados támogatottságával, és olyan programokat valósított meg, amelyeket az elnökség után kellett volna elkezdenie. Ezek közé sorolta az alkotmányozást. Szerinte a személycserék sem segítették a zökkenőmentes munkát, és a miniszterelnök is mindent megtett annak érdekében, hogy nehezebb legyen az apparátus dolga.

Azt mondta: mind Martonyi János külügyminiszter, mind Németh Zsolt államtitkár jól végezte munkáját, a miniszterelnök azonban nem. Negatívumként értékelte a schengeni bővítés elhalasztását, és azt is, hogy a líbiai események rendezésébe nem vonták be az országot. Szintén problémának nevezte a keleti partnerségi csúcs elhalasztását.

(MTI)