A Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) és a Tom Lantos Intézet által szervezett emberi jogi konferencián a tárcavezető kifejtette: „mindannyian függünk egymástól”; mérettől, súlytól és gazdasági szereptől függetlenül a globális kihívások minden országot egyformán érintenek. A külpolitika fő feladata nem a reagálás, hanem a kezdeményezés – jelentette ki.
A külügyminiszter Magyarország EU-elnökségéről elmondta, a fő cél az erős Európa megteremtése volt, mert ez erős tagállamokat, erős Magyarországot is jelent. Az elnökség első számú feladata a gazdasági kihívások kezelése volt, de Magyarország igyekezett másfajta problémákkal, így a demográfiai helyzettel és a szegénységgel is foglalkozni – mutatott rá.
A külügyminiszter beszédében több szempontból is a befogadás fontosságát hangsúlyozta. Mint kifejtette, a romák befogadását célozza az uniós keretstratégia, amelynek végrehajtása a tagállamok feladata. Összeurópai problémáról van szó, megoldásához elengedhetetlen az intenzív párbeszéd – mondta.
Ugyancsak a befogadás jelentőségét emelte ki a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban is, mint fogalmazott, Bulgária és Románia csatlakozásával összefüggésben a magyar elnökség komoly előrelépést ért el.
A Duna-stratégia a régióban lehetőséget nyújt az együttműködésre azokkal az országokkal is, amelyek nem tagjai az uniónak – közölte. Hozzátette: ez is a befogadás koncepciójának kiterjesztése.
Az EU bővítését mindenképpen folytatni kell – hangoztatta a külügyminiszter. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárását óriási jelentőségűnek nevezte, mert – mint mondta – azt az üzenetet közvetíti a többi, EU-belépésre váró országnak, hogy „ugyan az EU követel, de ad is”. Az arab tavasszal kapcsolatban hangsúlyozta: az eseménysorozat kihívás, de történelmi lehetőség is egyben. Meg kell vizsgálni, miként lehet támogatni a demokratikus átmenetet – vélekedett, hozzáfűzve: a tapasztalatok megosztása jó módja a segítségnyújtásnak.
Martonyi János kitért arra is: az emberi jogi konferenciával kezdődő héten kiemelkedő jelentőségű események várhatók.
A demokrácia és az emberi jogok témájának szentelt konferencia az úgynevezett transzatlanti hét első eseménye. A következő napokban Hillary Clinton jelenlegi és Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter is Budapestre érkezik; felavatják Ronald Reagan volt amerikai elnök szobrát, és hivatalosan megnyitják a Tom Lantos Intézetet.
A valódi erő a sokszínűség
A civil társadalom erősítése demokratikus alapérték, nincs olyan párt, politikai erő, amely minden választ képes megadni a társadalom problémáira – mondta Tomicah Tillemann, az amerikai külügyminiszter tanácsadója.
A demokratikus társadalmak valódi erejét azok sokszínűsége, a pluralizmus, a civil társadalom fejlettsége adja – hangsúlyozta. A modern technológia fejlődése megkönnyíti, hogy az egyének együtt lépjenek fel a közös érdekek alapján és a közjó érdekében cselekedjenek – mondta Tomicah Tillemann, aki jelenleg a civil társadalommal és a feltörekvő demokráciákkal kapcsolatos kérdésekben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tanácsadója, korábban a beszédírója volt.
Tom Lantos néhai magyar származású amerikai kongresszusi képviselő unokája felszólalásában arra biztatta a magyar embereket: csatlakozzanak minél nagyobb számban civil szerveződésekhez, és ezáltal váljanak az életüket befolyásoló folyamatok részeseivé.
Tillemann előadásában azt mondta, hogy az észak-afrikai nagyszabású átalakulás, az arab tavasz drámai változásaiban a közös szálat a civil társadalom jelenti. Mint fogalmazott, „az átlagembereknek átlagon felüli képességeik vannak”, a civil társadalom olyan dolgokra képes, amilyenekre intézmények nem.
Utalt arra, hogy Egyiptomban a civil társadalomból kiindult változások átrajzolták a 80 milliós ország politikai térképét, Tunéziában pedig egy 23 éve hatalmon levő önkényuralmi rendszer omlott össze, ezekre a változásokra senki sem számított.
Azt is jelezte, hogy hazájában, az Egyesült Államokban civil kezdeményezés indította útjára a függetlenségi mozgalmat, a rabszolgaság eltörlését, civilek harcoltak a nők jogaiért, a környezetvédelemért és egy sor más ügyért. Elmondta, hogy 1990-ben még csak 6 ezer nemzetközi civil szervezet működött, számuk mára megtízszereződött, elérte a 60 ezret.
Emberi jogok nélkül nincs demokrácia
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója elmondta, hagyományt szeretnének teremteni egy olyan konferenciasorozat megrendezésével, amely a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozik, s a keddi tanácskozás ennek az első rendezvénye.
A korábbi EBESZ-nagykövet, volt külügyminiszteri tanácsadó azt mondta, korunk egyik legfontosabb kérdése a demokrácia terjedése, illetve nem terjedése a világban. Hangsúlyozta: az emberi jogok tiszteletben tartása a demokrácia része, „nem beszélhetünk demokráciáról az emberi jogok biztosítása nélkül”.
Külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy a konferenciasorozatot azzal egy időben indíthatják, hogy a magyar kormány kezdeményezésére Budapesten megnyílik a Tom Lantos Intézet, amelyet – mint mondta – a demokrácia és az emberi jogok egyik legjelentősebb harcosáról neveztek el.
El Hasszan bin Talal jordán királyi herceg a konferencia elején lejátszott videoüzenetében arról szólt, hogy az arab tavasz a régió népeinek örömteli változásokat hoz, mindenekelőtt lehetővé teszi a társadalmi párbeszédet. II. Abdalláh jordán király közeli tanácsadója hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a térség országaiban a kormány, a civil társadalom és a magánszféra közötti kommunikációt, egyúttal rámutatott, a modernizáció nem feltétlenül jelent társadalmi reformot.
A jelenlegi és volt budapesti amerikai, valamint más nagykövetek továbbá kutatók, szakértők részvételével rendezett konferencia célja a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos teendők áttekintése. A tanácskozáson különböző munkacsoportokban neves amerikai, egyiptomi, jordán, moldovai, grúz, fehérorosz és magyar kutatók, szakértők és politikusok tartanak előadásokat.
Járóka: Még hat-hét évre van szükség
A romák problémáihoz az átlagemberekben kialakult bizalmatlanság és előítéletek is hozzájárulnak, és ezt a helyzetet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni – mondta az Európa Tanács főtitkárának romaügyi különmegbízottja kedden Budapesten. Jeroen G. C. Schokkenbroek kifejtette: a romák jelenlegi helyzete elfogadhatatlan, problémáik nemcsak a társadalmi integráció hiányából fakadnak, hanem a diszkriminációból, a kirekesztésből is. Az emberi jogi megközelítés nem választható el a társadalmi-gazdasági összefüggésektől – tette hozzá. Mint fogalmazott, a romáknak leginkább a munkanélküliség, a rossz egészségügyi helyzet és a nem megfelelő lakhatási feltételek okoznak gondot.
A romák várható élettartama tíz évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé – mondta. A helyzetet álláspontja szerint súlyosbítja, hogy a romák gyakran elutasítással szembesülnek a helyi hatóságoknál, és több országban erőszakos támadásoknak, megfélemlítésnek vannak kitéve. A legtöbb országban kidolgoztak diszkriminációellenes jogszabályokat, de ezek végrehajtása nem mindig elég hatékony – mutatott rá. Mint mondta, Európában jelenleg „lendület” tapasztalható, amely változást hozhat, de ez lelassulhat, ha a közvélemény hozzáállása nem változik.
Járóka Lívia (Fidesz) néppárti európai parlamenti (EP) képviselő a konferencián lejátszott videoüzenetében kiemelte: az uniós roma keretstratégia elfogadása csak a munka kezdetét jelenti, az első kézzelfogható eredményekhez még hat-hét évre van szükség. Az EP 2008-as határozatában már hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a romák helyzetével, és ez a kérdés azóta egyre többször szerepelt napirenden, majd a magyar EU-elnökség egyik fő célja lett – idézte fel.
Kifejtette: az EP márciusi jelentésében a stratégia tervezéséhez és kidolgozásához határozták meg az elveket és célokat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelem önmagában nem elég a helyzet javításához, társadalmi-gazdasági befogadásra van szükség, középpontjában a munkához, lakhatáshoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való joggal.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
