Itt sem termett sok babér az MSZP-nek

A Fidesz jelöltjeinek a fölényét hozták az elmúlt nyolc hónap időközi választásai, bár a kisebb településeken továbbra is a független jelöltek dominálnak. A lapunk által megkérdezett elemző szerint a Fidesz számára egyelőre nem okoz olyan mértékű hátrányt a kormányzati felelősség és az ezzel járó népszerűségvesztés, ami a voksolásokon történő sorozatos vereségeket eredményezne.

A tavalyi önkormányzati választások és az időközi megmérettetések összehasonlító táblázatát itt tekinthetik meg.

A 2010. október 3-i önkormányzati választás óta egy időközi országgyűlési, valamint 64 időközi önkormányzati voksolásra került sor 2011. június 19-ig. Az MNO által készített elemzésben annak jártunk utána, hogy az erőviszonyokban milyen változások történtek tavaly október óta azokon a településeken és választókerületekben, ahol ismételten szavazniuk kellett az állampolgároknak. Alapvetően csak azokkal a választásokkal foglalkozunk részletesebben, amelyeken az MSZP és a Fidesz is indult, de bizonyos kivételeket teszünk, mint például a püspökladányi polgármester-választás, ahol bár a szocialisták nem indítottak jelöltet, de független aspiránst támogattak.

Az elmúlt időszakban vélhetően annak köszönhetően, hogy várhatóan csak 2014-ben kerül sor országos választásra, ezeknek a kisebb helyi megmérettetéseknek a jelentősége felértékelődött. A pártok, mivel országos voksolás nincsen, így a helyi választások révén tudhatnak meg többet a támogatottságukról a közvélemény-kutatásokon kívül. Mivel egy ilyen időközi választáson eleve többen szavaznak, mint ahány embert a közvélemény-kutatók megkérdeznek mindenképpen érdemes ezekkel részletesen foglalkoznunk. Nagyon fontos, hogy a helyi sajátosságokat is figyelembe vegyük, mivel adott esetben a Fidesz jelöltjének győzelme Debrecenben sokkal kevésbé tér el a korábbi évek trendjétől, mint például Zuglóban.

Még MIÉP-es polgármestert is választottak

Először azokról a településekről ejtsünk néhány szót, ahol a pártok jelöltjei általában független jelöltekkel mérkőztek meg. Ebben a kategóriában a Fidesz–KDNP jelöltjei négy, míg az MSZP, a MIÉP és a Civil Mozgalom jelöltjei egy-egy polgármesteri posztot szereztek. Jól látszik, hogy ez a független jelöltek győzelméhez képest elenyészőnek tekinthető. A kisebb polgármester-választások közül egyértelműen a felcsúti számított a legnagyobb jelentőségűnek, ahol simán győzött a Fidesz, de ennek ellenére ebben a kategóriában nem lehet következtetni a párttámogatottságok valós helyzetére. Mindenképpen érdekesség, hogy a gyakorlatilag nem létező MIÉP és a Civil Mozgalom annyi helyet szerzett, mint az ország második legnagyobb pártja.

Narancsba borult az ország

Az országgyűlési választások után az önkormányzatin is narancsba borult Magyarország. A korábbi évek során nem ez volt a jellemző, hiszen voltak olyan települései az országnak, amelyek vezetőjük pártjának sikertelen országgyűlési választása esetén sem váltottak vezetőt (I. kerület, Debrecen vagy éppen Pápa a Fidesz, és Angyalföld, Nyíregyháza vagy éppen Pécs az MSZP esetében). A 2006-os önkormányzati választásokon, s nem kizárólag Balatonőszöd hatására, elindult egy olyan folyamat, ami 2010-ben oda vezetett, hogy alig maradt szocialista kézben jelentős város vagy kerület – mondta el az MNO-nak Lesti Árpád, a Forum Politicum választási elemzője.

Szerinte ennek következtében az elmúlt nyolc hónap választásain a Fidesznek volt vesztenivalója, hiszen a lemondások, halálesetek miatt kiírt időköziknél a korábban fideszes mandátumok sorsáról lehetett szavazni. Másrészt az idő múlása is az ellenzéki pártok jelöltjeinek kedvez, hiszen a kormányzással járó népszerűségvesztés végső soron kihathat a jelöltjeik támogatottságára is – tette hozzá. Azonban ha megvizsgáljuk ennek a nyolc hónapnak azon időközijeit, ahol a Fidesz és az eddigi riválisa, az MSZP egyszerre indított hivatalosan jelölteket, érdekes következtetésekre juthatunk.

Csak három helyen tudott nyerni az MSZP

Lesti rámutatott arra, hogy összesen 17 olyan időközit találunk, ahol a szavazólapon szerepelt a két párt egy-egy jelölt neve mellett. Ezeken közel 100 000 választópolgár adhatta le szavazatát, s a lehetőséggel több mint negyedük élt is, a legkisebb részvétel Debrecenben volt (14,36 százalék), míg a legnagyobb Köröstarcsán (59,42 százalék). A 17 lehetőség közül csupán három helyen tudott az MSZP jelöltje diadalmaskodni, ebből két esetben az októberi szavazategyenlőség miatt újráztak, így a XX. kerületben egyéni önkormányzati választókerületben, míg Nyírteleken polgármester-választás során – fogalmazott a politológus.

Fontos megjegyeznünk, hogy mind a két esetben a korábbi években a mandátumot birtokló jelölt ismételt. A harmadik eset Dunaújvárosban volt, ami szintén hagyományosan baloldali fellegvár, itt a lemondás miatti időközin sikerült „visszacsempészni valamit a régmúlt időkből” – tette hozzá.

Milyen veszélyek leselkednek a Fideszre?

A többi helyen, ahol jellemzően az ellenzéki párt amúgy új jelölttel vágott neki a 2010-es önkormányzatinak és az időközinek, esélytelennek bizonyultak. A rendszerint liberális, baloldali vezetésű Zuglóban az LMP is jól szerepel, májusban meg is előzték a szocialistákat. Ugyanígy a Jobbik is képes már veszélyt jelenteni a szocialistákra, hiszen Zalaegerszegen képesek voltak fordítani az októberi eredményen, s a második helyre erősödni – mutatott rá Lesti.

A szakértő szerint a Fidesz számára egyelőre nem okoz olyan mértékű hátrányt a kormányzati felelősség és az ezzel járó népszerűségvesztés, ami az időközikben történő sorozatos vereségeket eredményezne. A párt számára az egyetlen veszélyforrás a saját szavazói aktivitásának a csökkenése lehet. Intő jel, hogy Győrött és Pilisen olyan független jelöltek le tudták már győzni a párt jelöltjeit, akik a kerületben laknak, ott többször győztek már korábban is – tette hozzá. Ezek az eseti vereségek azonban sehol sem vezetnek az önkormányzati képviselő-testületben meglévő kormánypárti többségek megszűnéséhez.

Lesti összességében megállapította, hogy a kormánypártok jelöltjei rendre megnyerik az időköziket, csak helyben lakó, régóta civilként politizáló, ismert függetlenek vagy az MSZP több ciklus óta mandátumot birtokló jelöltjei tudják megnehezíteni a párt dolgát, de ők is csak baloldali települések időközijein. Ezzel párhuzamosan az MSZP nem tudott még talpra állni, s ez látszódik is időközijeik eredményein. A szocialisták belső feszültségei a választási eredményekben is tükröződnek – zárta szavait.

Második helyen az LMP

Az egyetlen időközi országgyűlési választást a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban tartották június 5-én és 19-én. A voksolás mindkét fordulójában elmaradt az érvényességhez szükséges részvétel, így ősszel újra szavazni kell a Sárréten. A választás a már fentebb idézet önkormányzati megmérettetésekhez képest nem hozott semmilyen meglepetést, mivel mindkét körben simán győzött a Fidesz–KDNP jelöltje, és a 2010-es eredménynek megfelelően a Jobbik megelőzte az MSZP-t.

A voksolás egyetlen érdekessége az volt, hogy a második fordulóban az LMP egy településen a második helyre futott be, míg az MSZP egyetlen településen sem tudta megszerezni a második helyet. Az LMP sikere azért kelthetett feltűnést, mivel a párt eddigi rövid története során Budapesten és a nagyvárosokban szerepelt jól és a falusi körzetekben lényegesen gyengébb eredményeket ért el.