Az átvilágítás során 15 ezer oldalnyi irat született; az intézkedés célja a korrupció és az ahhoz vezető helyzetek, valamint a pazarló működési mechanizmusok megszüntetése – tette hozzá Hende Csaba. Utóbbira egyetlen példát említett: az áramon 800 millió forintot sikerült spórolni azzal, hogy újra nagyfogyasztóként szerepelnek a piacon.
A miniszter közlése szerint a HM-ben az elmúlt években, például az üzemeltetés területén, gyakorlattá vált a kiszervezés, „az alvállalkozók a saját nevükre íratták a közüzemi órákat”. Ez nem bűncselekmény, hanem sima hülyeség – fogalmazott Hende Csaba. Szólt arról is, hogy az intézkedésekkel nem „megbélyegezni” akarták az előző vezetés beosztottjait; annak szerettek volna utánamenni, hová tűnik el az a „töméntelen pénz”, amit az adófizetők „a honvédségre szánnak”.
Az új honvédségi törvénnyel kapcsolatban azt mondta, annak alapstruktúrája nem változott a régihez képest, de új elemként szerepel benne, hogy a katonai ügyészség ezentúl nem a minisztérium, hanem a legfőbb ügyész alá tartozik. Ugyancsak újdonságként említette, hogy a törvényből kikerült a polgári szolgálat választhatósága, hiszen az a jelenlegi helyzetben nem értelmezhető.
Mint hozzáfűzte: esetleges háború idején lenne olyan lehetőség, hogy fegyver nélküli szolgálatra osszanak be olyat, aki ezt igényli. A jogszabályban egyébként jelentősen csökkent a paragrafusok száma: a régiben 209, míg az újban csak 83 paragrafus van – jegyezte meg.
A miniszter az elmúlt év egyik legfontosabb momentumának az árvízi védekezést és a vörösiszapömlés elleni fellépést nevezte; „ilyen szerencsétlenség sehol a világban még nem volt, mégis helytálltak a honvédek” – fűzte hozzá. Hende Csaba méltatta továbbá a honvédség missziós szerepvállalását, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg tizenhárom országban mintegy ezer magyar katona lát el szolgálatot.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
