A bankok sokszor visszaéltek az elégtelen szabályozással

A kormány gazdaságpolitikájáról, a foglalkoztatottságról, a parlagfű-mentesítésről és a Leader-programról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Burány Sándor arról beszélt, hogy több száz milliárdnyi adóbevételt engedett el a kormány, rontotta a forint árfolyamát, rombolta az ország nemzetközi megítélését és megszüntette a költségvetés átláthatóságát. Nem tárgyalnak, hanem harcolnak a partnerekkel, a kulcsfontosságú gazdasági kapcsolatokat ássák alá, régiós pozíciónkat veszélyeztetik, és ezzel a magyar vállalkozásoknak és embereknek ártanak – mondta, hozzátéve: nem szabadságharcra van szükség, hanem a partneri kapcsolatok erősítésére, mert ezek nélkül elszigetelődés, lemaradás várható. Önök büszkék erre a szabadságharcra? – kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy nem a külfölddel, nemzetközi szervezetekkel, partnerekkel, hanem az MSZP által itt hagyott óriási államadóssággal, a foglalkoztatás szétzilálásával, egy versenyképtelen gazdasággal és a lakosságra terhelt magas devizakockázattal harcolnak. A szabadságharc arról szól, hogy vissza kell szerezni az önálló döntés lehetőségét, hogy ezektől a terhektől miként szabadulhatunk meg. A korábbi gyenge és elégtelen pénzügyi szabályozással a bankok éltek és sokszor visszaéltek, és magas költségvetési hiány jellemezte az előző kormányzat politikáját – fűzte hozzá. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 168 igen és 87 nem szavazattal jóváhagyta.

Czomba: Nő a munkahelyek száma

Bertha Szilvia szerint a kormány eddigi lépései nem javították a kis és középvállalkozások helyzetét, s többek között a nagyfokú bürokráciát, az átláthatatlan jogszabályi hátteret tette szóvá. A közmunkarendszer – folytatta – a statisztikai adatok javítására alkalmas csupán, és szerinte a kormány nem a gyökerénél akarja orvosolni a problémát. Milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány a munkaadók valódi versenyképességének javítására?

Czomba Sándor államtitkár úgy válaszolt: nem csökken, hanem nő a munkahelyek száma a versenyszférában, s 43 ezerrel magasabb, mint egy évvel korábban. Nem a közmunka javítja a statisztikát – mondta, hozzátéve: az egy adott napon az alkalmazottak száma nem több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A foglalkoztatottak között csak 20 százalék, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel, a kiszorulók között meghaladja az 50 százalékot – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci alapból 5 milliárd forintból 3 ezer munkahelyet teremtettek, illetve 5 ezret tartottak meg. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 170 igen, 46 nem és egy tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Milyen programot dolgoz ki a kormány a parlagfű-mentesítés érdekében?

Zsiga Marcell a parlagfű-mentesítés érdekében kidolgozandó kormányzati programról kérdezett. A tünetek minden harmadik embert érintenek, az allergiások száma rohamosan nőtt az elmúlt években. Jelenleg 20 milliárdot fordítanak csak a tüneteket csillapító gyógyszerekre, és ennek kétszeresét a kezelésre és táppénzre. Az erősen fertőzött terület nagysága meghaladja a 700 ezer hektárt – mondta, és kitért arra, hogy a törvény szabta korlátok dacára a fertőzött területek aránya nem csökken.

Ángyán József államtitkár kiemelte: a fertőzött területek csökkentése kiemelt társadalmi összefogást igényel, a hatósági eljárás erősítése mellett folyamatos társadalmi tudatformálásra van szükség. Az idén tavaszra kidolgozták a tárca mentesítési stratégiáját, amit azóta el is fogadtak. 200 önkormányzat nyert a parlagfűmentes település pályázaton – jelezte, hozzátéve: ezenkívül 1500 közmunkás kiemelt feladata a parlagfű irtása. Szólt még arról is, hogy új hatósági eljárásrendet megalapozó légi felderítést próbálnak ki az idei szezonban – mondta. A képviselő a választ elfogadta.

„Elzártuk a pénzcsapokat”

Szabó Rebeka azt kérdezte, meddig halogatja még a kormány a Leader-program reformját. Szerinte a programnak a kistelepülések életre keltésében, a fenntartható vidékfejlesztés elősegítésében nagy szerepe lett volna. Úgy látta, túlbürokratizált a program, az eddig támogatott projektek nagy része kifejezetten közpénzpocsékolás. Felülvizsgálják a program eddigi működését? – kérdezte.

V. Németh Zsolt államtitkár egyetértett abban, hogy a kistelepülések megújításában fontos szerepet játszhat a program, de ugyanakkor túlbürokratizált és visszaélésekkel terhelt volt. Kiemelte: számos változtatást vezettek be már tavaly nyáron, az uniós félretájékoztatás helyett folyamatosan részt vesznek a vonatkozó albizottság munkájában. Elzárták a pénzcsapokat, szigorúbb igazolásokhoz kötik a különböző eszközök beszerzését – jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el, ezért szavazni kellett volna róla, az Országgyűlés azonban nem volt határozatképes, ezért az elnöklő Lezsák Sándor öt perc szünetet rendelt el. Ezt követően 196 igen és 30 nem szavazattal elfogadták az államtitkári választ.

(MTI)