Ízvarázs a várban – A világ legjobb söreitől bódult a magyar + Képek

Ami Magyarországnak a pirospaprika, Franciaországnak a bor, Svédországnak pedig az acél, az Belgiumnak a sör. Több mint 800 regisztrált fajtát ismernek Vallónia és Flandria síkságán, ebből néhányat a Vajdahunyad várában is megízlelhettek a folyékony kenyér hazai szerelmesei a mögöttünk hagyott hétvégén.

Gabay Balázs
2011. 09. 26. 11:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fesztiválok megszervezéséhez zömében nincs szükség a közönség biztatására, elvétve azért akad ellenpélda. A II. Belga Sörfesztivál utóbbi kategóriába tartozik, a rendezvény főszervezője pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum aulájában, az egyik hordón megpihenve azt is elárulta nekünk, miért.



„A belga uniós elnökség tavaly megkezdte munkáját, ennek apropóján indult a fesztivál megszervezése. A nagykövet úrnak egyébként hatalmas szerepe volt abban, hogy a belga sörök ilyen mértékben elterjedtek Magyarországon. A tavalyi fesztivál első része a szakmának szólt, a második napon pedig a nagyközönség is belekóstolhatott a kínálatba. Óriási sikerrel zárult a dolog. Tulajdonképpen nem kívántunk hagyományt teremteni, azonban a telefonok már hónapok óta csörögtek, rengetegen érdeklődtek a fesztivál felől, szóval nem volt más választásunk. Megszerveztük újra.”





Már a magyarok is tudják értékelni

Nánási Zoltán szavait hallva már nem is tűnik annyira furcsának, hogy Budapestet járva nem botlottunk lépten-nyomon a fesztivált hirdető plakátokba, és a postafiókunk sem telt meg meghívókkal. Azonban reklámhiány ide vagy oda, a Vajdahunyad vára dugig telt szombat este. Az egymástól pár lépésre felállított pultoknál láthatóan a gourmet sörfogyasztók kerültek fölénybe, persze a 10-12 százalékos nedűtől rövid idő múltán már nekik is kidülledt kissé a szemük. A hölgyek többnyire a gyümölcsös vallon söröket részesítették előnyben, a férfiak kezében a habosabb apátsági és a fantasztikusan selymes „stout” is ott volt. És hogy mennyire „érti” a magyar közönség a belga sört? Jobban, mint gondolnánk.



„Egyre többen érdeklődnek itthon a sörök iránt. Utánaolvasnak, a szakirodalomban is gyakran elmerülnek a magyarok. Rengetegen vannak, akik már személyes tapasztalattal érkeznek akár a fesztiválra, akár a budapesti belga éttermekbe, hiszen ma már Belgium sincs elérhetetlen távolságban. Szerencsére most már egyre többen gondolkoznak úgy, hogy még ha szűkösek is az anyagi lehetőségek, inkább a kevesebb, de minőségibb sört választják.”



A kevesebb néha jobb

Nánási Zoltán hozzátette: a rendezvénynek van egy olyan célkitűzése is, hogy az igényes sörkultúrát terjessze Magyarországon. Abban ugyanis – valljuk be – nem mindenhol részesülhetünk itthon. „A közönség kicsi része még mindig azt vallja, kapjak egy jó erős sört, hadd érezzem a hatást mihamarabb. Ezeket az embereket szerencsére át lehet nevelni, és mi ezt meg is próbáljuk.”



A házigazdától azt is megkérdeztük, a második fesztivál esetleges sikerét követően immár hagyományteremtő rendezvényről beszélhetünk-e majd. A válasz világos volt és egyértelmű. „Szeretnénk hagyományteremtő ünneppé varázsolni a sörfesztivált, de azt csak vasárnap éjfél körül tudom csak megmondani, sikerült-e.”



Végezetül, hogy az MNO ítélete se maradjon el: a banános Mongozo még mindig nyálcsorgató, a Delirium továbbra is megsemmisítő, a Corsendonk Rousse pedig amilyen egyszerű, olyan harmonikus. Vörös habja színessé varázsolta a szombat estét. Reméljük, a megfelelő döntés születik vasárnap éjjel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.