Lovas hagyomány és gazdasági együttműködés

Nagyszabású gazdasági és kulturális együttműködési megállapodások aláírására került sor a kockázati tőkebefektető és ipari ingatlanfejlesztő Xanga cégcsoport, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt., valamint Kína Belső-Mongólia tartományának vállalkozásai között. A technológiai fejlesztések mellett a kultúra, a hagyományőrzés és a turizmus területeit is felölelő együttműködést több mint kétéves előkészítő munka előzte meg.

A két régió közötti együttműködés célja a Debreceni Belső-Mongol Technológiai és Kulturális Park létrehozása a Debreceni Nemzetközi Repülőtér környezetében. A létesítmény jelentős ipari fejlesztésekre kínál majd lehetőséget. A kiadott sajtóközlemény impozáns célokról számol be: ötvenezer négyzetméter alapterületű cargo és logisztikai bázis épül, és arra is számítanak, hogy a repülőtér elosztó szerepet tölthet majd be „a belső-mongol turisták európai beutazása során”.

A Szépművészeti Múzeumban megtartott, ünnepélyes aláíró ceremónia Kósa Lajos debreceni polgármester köszöntőjével kezdődött, aki hangsúlyozta, kiemelten fontossá váltak a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok, ami kézenfekvő fejlemény, hiszen Európában egyedül mi rendelkezünk keleti gyökerekkel. A terv ütemezésével kapcsolatban Kósa a következőket mondta el: az idén 30 millió, majd ezt követően további 100 millió euró működőtőke-befektetés valósul meg több tucat kínai vállalat közreműködésével. Hozzátette, a várost már eddig is erős gazdasági szálak kötötték Belső-Mongólia térségéhez.

Ennek alátámasztására a polgármester megemlítette, hogy a kínai naposlibaimport 25 százalékát magyar vállalkozók adják. A gazdasági kapcsolatok erősítése terén pedig többek között a lovas kulturális hagyományok ápolásának is kiemelt szerep jut. Ebben a vonatkozásban is élő kapcsolatokról lehet beszélni, hiszen a mongol őslóállomány az ázsiai régió után nálunk, a Hortobágyon a legnagyobb. Többek között a faj megmentése is fontos részét képezi a most tető alá hozott együttműködésnek.

Ezt követően Herdon István, a Xanga cégcsoport ügyvezetője árult el további részleteket a terveket illetően. Elmondta, hogy az első lépések közé tartozik egy nemzetközi lovasközpont létesítése Belső-Mongóliában a magyar tőke, tudás és technológia bevonásával, ehhez a későbbiek során több élelmiszer- és feldolgozóipari cég is csatlakozna. A második fontos lépés maga a debreceni park, ami előmozdítja a kínai befektetéseket, és egyúttal hazai munkahelyeket is teremt.

A kínai befektetők részéről Liu Yasong méltatta az egyre inkább barátivá váló üzleti kapcsolatokat. A mezőgazdasági vállalkozó – aki egyúttal egy étterem tulajdonosa, és egy ingatlanfejlesztő céget is birtokol – tervei szerint hosszabb távú tőkebefektetésben gondolkodik hazánkban.

Heim Péter, a Századvég elnök-vezérigazgatója ezek után örömét fejezte ki, hogy a kormányok mellett a vállalkozók is kiveszik részüket a kapcsolatépítésből. Ahogy fogalmazott, egyfajta „alapkőletételnek” tekinti a mai eseményt, ami segíti a már így is erős barátság elmélyítését.

Végül Mendelényi Dániel, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosi titkárság vezetője foglalta össze az együttműködés során szerzett tapasztalatokat, kiemelve a kultúra szerepét, illetve megemlítette azt a lehetséges koordináló szerepet, amit Magyarország betölthet az unióba irányuló kínai befektetések terén.