Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos elmondta: egy hónappal ezelőtt ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a Péti Nitrogénművek hitelére nyújtott állami kezességvállalás miatt.
A kormány 2009 januárjában vállalt garanciát 23,5 milliárd forint, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által folyósított hitelre úgy, hogy a korábbi, a fedezetet előíró határozatát módosította, így abból kikerült a garancia ellenében lekötendő céges vagyon – mondta a kormánybiztos. Veres János és Gráf József ezzel szemben azt közölte: az MFB egy korábbi hitel kapcsán már fedezetbe vonta a cég teljes vagyonát. Gráf József kifejtette: kényszerhelyzet volt, hitel nélkül bezárt volna a Péti Nitrogénművek, és a mezőgazdasági termelők nem jutottak volna műtrágyához.
Budai Gyula elmondása szerint 2009 elején a kormány határozott arról, hogy a Péti Nitrogénműveknek 10 milliárd forint forgóeszközhitelt és 52 millió euró beruházási hitelt nyújtson az MFB, és az előbbi egészére, míg az utóbbi 80 százalékára vállaljon garanciát az állam. Ebben a határozatban szerepelt, hogy a cég részvényeinek 76 százalékát le kell adni biztosítékul a Kellernél, a cégnek ingatlanfedezetet is kell adnia, továbbá az MFB két tagot küld a cég igazgatóságába. Ezt a határozatát úgy módosította a kormány 2009. január 23-án, hogy az állami garancia „ellenértékét” kivette belőle, ráadásul a cég már január 22-én hozzájutott a hitelhez.
Budai Gyula szólt arról is, hogy idén szeptember 9-én értesítette az MFB, hogy a Péti Nitrogénművek – előtörlesztve – visszafizette a hitelt. Ebből arra következtetett a kormánybiztos, hogy nem is volt szüksége a hitelre. A bank pedig a nagy összegű befizetés nyomán, esetleges pénzmosás miatt, bejelentést tett az illetékes hatóságnál.
Veres János és Gráf József egybehangzóan írta le az akkori helyzetet. A cégnek vitája volt egy kereskedelmi bankkal, amely a részvényeinek egy részére is rátette a kezét, ráadásul az eljárás miatt egy kereskedelmi bank sem hitelezte. A gázszolgáltató kérte a gáz ellenértékét, amit ha nem tud kifizetni, akkor lefagy a gyár, és ha ez bekövetkezik, soha nem indul újra – ezt Gőgös Zoltán, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkára, ma MSZP-s országgyűlési képviselő, az albizottság tagja említette, hozzátéve, hogy akkor már egy hónapos kényszerszabadságon volt a gyár 800 dolgozója.
Gráf József elmondta: felmérték, hogy mennyi műtrágyát lehetne külföldről behozni, de a negyedét sem sikerült begyűjteni a szükséges mennyiségnek. Tavaszra viszont szükség volt az árura, így csak egy út maradt: az addigra – ugyan csak MFB-hitelből – modernizált Péti Nitrogénművek hitelezése.
Veres János utalt az uniós kötöttségre, amely tiltotta az állami bank által folyósított forgóeszköz-hitelezést, amely burkolt állami támogatásnak minősült (a válság azóta feloldotta ezt a szabályt). Így a szükséges hitelt megbontották: a kisebb része lett csak forgóeszközhitel, míg a nagyobb beruházási, de az is a likviditás megteremtéséhez kellett. Miután a korábbi MFB-hitel felvételekor a banknak jelzálogjoga lett a cég teljes vagyonán, így az újabb hitelnél már nem volt szükség garanciára – érvelt a volt pénzügyminiszter.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. úgy jött be a képbe, hogy felette a pénzügyminiszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az első kormányhatározat után az MNV elkészítette a garanciákról a szerződést – mondta Morvai Attila akkori vezérigazgató helyettes, akit szintén meghallgatott az albizottság. A tartalmáról tárgyalni akart a Péti Nitrogénművek, de ezt nem tehette, mivel a szerződés tartalmát a kormány határozta meg. A második kormányhatározat után – amely megszüntette a kötelező garanciát – az MNV-nek már nem volt dolga az ügyben – tette hozzá Morvai Attila.
Veres János arra is hivatkozott, hogy az új kormány visszavonhatta volna a korábbi határozatot, de nem tette, mindössze annyit módosított azon, amennyit időközben az Európai Bizottság megkívánt. Az államot kár nem érte, a pénzét megkapta, sőt még 300 millió forint garanciavállalási díjhoz is hozzájutott – vonta le a következtetést a volt pénzügyminiszter, aki az eljárást csepűrágásnak minősítette.
Budai Gyula kifogásolta a hitelnek a második kormányhatározatot egy nappal megelőző folyósítását, és azt is, hogy szerinte annak kamata túl alacsony volt.
(MTI)
origo.hu
Ezt nem hisszük el – ilyen vízi lények élnek a borsodi tóban
