November végéig jöhetnek a reálhozamok

A kormány szeretne segíteni azoknak a volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akiknek az adatai hibásan szerepelnek a pénztárak nyilvántartásában, ezért – valószínűleg november végéig – meghosszabbítják a reálhozamok kifizetésének határidejét – jelentette be a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.• A posta azonnal visszaküldi a hibás pénztári utalványokat • Kétmillióan kapnak átlag alatti reálhozamot?• Befejezték a reálhozamok átutalásának elindítását

MNO
2011. 09. 02. 13:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Selmeczi Gabriella emlékeztetett arra, hogy a volt pénztártagoknak augusztus 31-ig kellett kézhez kapniuk a reálhozamot. A határidő meghosszabbításáról a kormány a megbízott szerint már a jövő héten dönthet. A határidő módosítás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a magán-nyugdíjpénztári tag nem értesítette a pénztárat arról, hogy hibás a nyilvántartott adat. Abban az esetben, ha a pénztártag értesítette a kasszát arról, hogy rossz helyre postázta a pénzt, és a nyugdíjpénztár nem tartotta be az augusztus 31-i határidőt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nagy valószínűséggel meg fogja bírságolni – mondta Selmeczi.

A nyugdíjvédelmi megbízott kérdésekre válaszolva elmondta: az érintettek köréről nincs pontos adatuk, csak érzékelik, hogy problémák vannak. „Vannak olyan magánnyugdíjpénztárak, amelyek nem találják a tagjaikat” – mondta –, sokan pedig nem is tudják, hogy hibásan tartják nyilván az adataikat. Ez azért is elképesztő, mert a kasszák működési költségekre 13 év alatt 150 milliárd forintot költöttek – tette hozzá. Selmeczi szerint óriási volt a felháborodás a pénztártagok körében, amikor megkapták az értesítőket, és megtudták, hogy mennyi pénzt kapnak, mert jóval többre számítottak (az átlagos reálhozam 76 000 forint). Úgy vélekedett, hogy a felháborodás érthető.

Felhívta a figyelmet arra: aki úgy érzi, hogy valami „nem stimmel” a reálhozammal, első körben forduljon pénztárához, majd a második körben küldje el az adatokat és a panaszt a PSZÁF-nak és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) is, hogy orvosolni tudják a problémákat. A két szervezet átvilágítja a magánnyugdíjpénztárak vagyongazdálkodását és működési költségeit, és az eredményeket a kormány és az Országgyűlés is meg fogja tárgyalni és jelentést fog készíteni arról, hogy mi történt a 13 év alatt. „Szeretnénk kideríteni azt is, hogy mi volt az igazi oka annak, hogy ezt a rendszert életbe léptették annak idején” – mondta a megbízott.

Selmeczi szerint „a kormány és az Országgyűlés helyesen döntött, amikor tavaly ősszel elkezdte a nyugdíjvédelmi programot, s lehetővé tette az embereknek a szabad választást”. A magánnyugdíjpénztárak 13 éves működése károkat okozott a magyar nemzetgazdaságnak, ezen keresztül a magyar állampolgároknak. Létrehozása növelte az államháztartás hiányát és az eladósodottságot; ha pedig a 13 év alatt befizetett pénztári tagdíjak mindvégig állampapírba lettek volna befektetve, 700 milliárd forinttal magasabb lenne a hozam, ami a pénztártagoknak fejenként átlagosan 200 ezer forintot jelentett volna – fejtette ki.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.