Ötezermilliárd hever tétlenül a jegybankban

Csak akkor kerülheti el az ország a szociális katasztrófát, ha különös figyelmet fordítunk a családok anyagi biztonságának megteremtésére – állítja Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere. A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő adósok számára a magáncsőd tenné lehetővé a túlélést. A szakember szerint létkérdés, hogy megmozdítsuk a pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Bankban parkoló milliárdjait.

– Nehéz és izgalmas éveket él át mostanság a világ. A gazdasági válság nemcsak a hazánkhoz hasonló kis gazdaságokat állítja fontos feladatok elé, hanem a korábban jól működő nyugat-európaiakat is. A hatalmas devizaadósság miatt Magyarország helyzete mégis sajátos. Felmerül a kérdés: hogy jutottunk odáig, hogy kevesebb mint egy évtized alatt eminens tanulóból a régió beteg emberévé változtunk?

– Ez jelentős részben az ország eladósodásának a következménye. A devizahitelek elszaporodásának sok tényezője van, melyek egymásra épülnek. Ezek egy része önmagában nem okozná a külföldi fizetőeszközben történő eladósodást, ám a körülmények összjátéka és a sorozatos rossz gazdasági döntések végül mégis arra vezettek, hogy a lakosság, a vállalatok és az önkormányzatok is devizában halmoztak fel tartozást. Összességében elmondhatjuk, hogy a devizaadósság elszaporodását a Magyar Nemzeti Bank pusztító monetáris politikája indította el. Ezt használta ki a bankrendszer. Csakhogy mindeközben senki, sem a pénzügyi felügyelet, sem a pénzügyminiszter, sem a jegybank nem hívta fel az érintettek figyelmét arra, hogy ebből baj lehet.

– Talán a válság előtt senki nem sejtette, hogy ekkora problémával kell szembenéznünk a devizaadósság miatt.

– Ez nem igaz, az ország sebezhetőségének jelei már évekkel a válság előtt megmutatkoztak. Először is nézzük a kiinduló állapotot. Amióta a Magyar Nemzeti Bank újra jegybankként létezik, olyan monetáris politikát folytat, hogy a forint aktuális kamatlába mindig magasan az infláció felett van, vagyis hazánkban a befektetők könnyű nyereséget érhetnek el. Ennek eredményeként a magyar gazdaságban folyamatosan jelen van a spekulatív tőke. Másrészt az első Orbán-kormány az akkori Széchenyi-tervben lakásépítési programokat hirdetett. Ahhoz, hogy a pénzszűkében lévő emberek otthonhoz tudjanak jutni, hitelre volt szükségük. Az irreálisan magas forintkamatok miatt viszont nagyon drágák lettek volna a forintkölcsönök, így az állam kénytelen volt kamattámogatást nyújtani. Kiszámították, hogy a kamattámogatás megtérül, amennyiben a gazdaság élénkülni kezd az építőipar fellendülésének a hatására. Az építőipar ekkor valóban felfutott, és az évente épülő 15-20 ezer lakás helyett elértük a negyvenezret. Ekkor lépett be a képbe a Medgyessy-féle szocialista kormány. ők a lakásépítéseket folytatták, ám a kamattámogatásokat folyamatosan leépítették, hitel híján pedig az új ingatlanok nehezen találtak vevőkre – a teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.