Gyurcsány Ferenc több alkalommal is találkozott April Foleyval 2007 áprilisában, miután Washingtont aggasztani kezdték a magyar kormányfő Oroszországgal kapcsolatos kijelentései, illetve az, hogy a Nabucco-gázvezeték megépítését álomnak nevezte. „Kollégáink a diplomáciai közösségben egyre inkább bizalmatlanul tekintenek Magyarországra. Bármi is legyen a kormány szándéka, nyilvánvaló a veszély, hogy Gyurcsány közeledik Moszkvához” – állapította meg április 4-i keltezésű táviratában az amerikai nagykövet. Foley szerint a kormányfőtől ellentétes üzeneteket lehetett hallani mind az energiabiztonság, mind a rakétapajzs kapcsán, s Gyurcsány könnyű előnyöket remélt a gázszállítás és más ügyek kapcsán.
Április 5-i négyszemközti megbeszélésükön a magyar kormányfő elvesztette lélekjelenlétét, színészkedett, káromkodott, és csalódottságát fejezte ki, hogy a félreértések és félrevezetések kételyeket ébreszthetnek Magyarország álláspontjával szemben. Foley ajánlatot is tett arra, hogyan tisztázhatná magát a kormány: Gyurcsány elutazhatna Azerbajdzsánba, Budapest pedig rendezhetne egy Nabucco-konferenciát. A nagykövet felszólította Gyurcsányt, hogy a jövőben tettekkel bizonyítsa elkötelezettségét. Tizenegy nappal később a magyar kormányfő a következő ötlettel állt elő: elküldi Göncz Kinga külügyminisztert Közép-Ázsiába, hogy előkészítse az ő 2008-as látogatásait a térségben, ezentúl beszélni fog Ivo Sanader horvát miniszterelnökkel a horvát–magyar gázszállítás lehetőségeiről, megkéri a washingtoni magyar nagykövetet, hogy véleménycikkben pontosítsa a magyar kormány álláspontját, valamint igyekszik megszervezni Budapesten a Nabucco-konferenciát. „Gyurcsány dilemmáját bonyolítja a nemzetközi média fokozott figyelme, amely korlátozza manőverezési terét Magyarországon és növeli sérülékenységét Washingtonban. Mindkettőre érzékeny. Többször megkért bennünket, hogy bízzunk benne, és hogy segítsük megfékezni a negatív médiavisszhangot” – írta táviratában Foley.
Nemzetközi elszigetelődés
Gyurcsány Ferenc nemzetközi elszigetelődéséről több hazai politikus és szakértő is beszélt ebben az időszakban az amerikai nagykövetséggel. Kuncze Gábor, az SZDSZ volt vezetője közölte, Gyurcsány hónapok óta nem kapott meghívást kétoldalú találkozókra, amelyet elsősorban az energiabiztonság területén elkövetett „hibáinak” köszönhet. Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter 2007. júniusi budapesti látogatásakor Balázs Péter – aki később Bajnai Gordon külügyminisztere lett – úgy vélte, Magyarország szörnyen néz ki az Európai Unió szemszögéből, a kormányt legjobb esetben középszerűnek lehetne nevezni.
Nem létező külpolitika
Göncz Kinga külügyminiszterré választását is bírálták elemzők, illetve a határon túli magyar közösségek vezetői, mondván, éppen azért rá hárult a feladat, hogy „ne tegyen semmit”. – Úgy látjuk, megjegyzésével, miszerint nincs ok aggodalomra Moszkva gazdasági terjeszkedése miatt, alaposan melléfogott. Kérdés merül fel azzal kapcsolatban is, hogy mennyire követi figyelemmel az afganisztáni és a koszovói fejleményeket – írta April Foley. Mind Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus, mind Németh Zsolt, a külügyi bizottság akkori elnöke azt mondta, hogy „nincs külügyminiszter, nincs külügyminisztérium, nincs külpolitika”. Dunai Pált, a Külügyi Intézet Gyurcsánnyal szimpatizáló vezetőjét zavarta, hogy az intézet finanszírozása helyett a kormány arra fordította a pénzt, hogy egyesek első osztályon repülhessenek. Dunai szerint a külügyi stratégia kidolgozására vonatkozó elképzelések is csak azt szolgálták, hogy úgy tűnjön, történik valami.
Romellenes magyarok
A magyarok túlnyomó többsége romaellenes érzelmeket táplál, s bár több közéleti személyiség is cigányellenes kijelentést tett, ezért a társadalom nem büntette meg – írja elemzésében 2009 májusában az amerikai nagykövetség. A WikiLeaks által közzétett táviratban az áll, hogy bár a kormány tagjai felszólították a lakosságot, hogy legyen toleránsabb a cigányokkal szemben, a kimutatások szerint a magyarok 80 százaléka előítélettel viseltetik a romák iránt. A távirat megemlíti Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány ügyét, aki azt állította, az elmúlt két hónap összes rablását cigányok követték el. Ugyancsak idézi a Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-cikket, amelyben a távirat szerint a szerző azt írta: a cigányok „nem emberek, hanem állatok”.
A távirat elemző részében a szerző megállapítja, a kormány törekvései sem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a cigányellenes attitűdöt, s ez a romákkal szemben előítéletes kijelentésekkel együtt aggasztó jövőképet vázol fel. Egy 2009. februári levélben az amerikai nagykövetség ugyancsak a magyarországi cigányság helyzetét elemzi a tatárszentgyörgyi gyilkosságok fényében, azt írva, másfél év alatt 54 támadás történt cigányok ellen, amelyek során heten meghaltak, s bár egyértelműen növekszik a romák elleni erőszak, egyelőre senkit sem tartóztattak le. „Bár a lakosság szerint ez a rendőrség alkalmatlanságát bizonyítja, mások attól tartanak, ez a rendőrség nemtörődömségét mutatja a romák irányába” – írja a jelentés.
A levélben megemlítik Mohácsi Viktória „cigányvezetőt és európai parlamenti képviselőt”, aki a nagykövetségnek elmondta, egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a rendőrség befolyásolni akarja a vizsgálatot. Mohácsi szerint amíg ő meg nem érkezett a helyszínre, a rendőrség szakszerűtlenül végezte a munkáját, nem zárta le a helyszínt, a bizonyítékokat nem gyűjtötte össze, a tanúkat nem hallgatta ki. A táviratban megjegyzik, Mohácsi Viktória aggódik személyes biztonságáért, és 24 órás felügyelet alatt áll. Az elemzésekben elfelejtették megemlíteni cigány csoportok által elkövetett több súlyos bűncselekményt, így Marian Cozma vagy Szögi Lajos meggyilkolását.
Mesterházy szakálla
Miniszterelnök-jelöltsége óta Mesterházy Attila szó szerint rendbe tette magát, és levágatta sajátos, kissé ördögi kecskeszakállát, jelentette az amerikai nagykövetség a 2010-es választások előtt. A diplomáciai távirat elemzése rámutat, a 35 éves politikus Gyurcsány Ferenccel dolgozott együtt a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban, amely az MSZP legnagyobb korrupciós ügyének helyszíne lehetett. Az elemző megjegyzi, Mesterházyt nem tartják fiatalos gondolkodónak a szocialisták között, inkább olyan ifjú ember, aki beleöregedett a pártba, de soha nem sikerült elősegítenie a megújulást. A távirat szerint Szabó Vilmos szocialista politikus azt mondta, senki sem vállalta a vesztes szerepét Kovács Lászlón kívül. Szabó szerint a Mesterházy-Gyurcsány viszony „közel sem felhőtlen”, s a volt miniszterelnök meg akarta akadályozni a fiatal politikus jelölését.
Jobbikos egyetemisták
Botka László, Szeged polgármestere szerint a szegedi egyetem hallgatóinak 30 százaléka szimpatizál a Jobbikkal vagy támogatja azt – írja a Délmagyarország WikiLeaks-táviratokra hivatkozva. Az okokat firtató kérdésre Botka azt mondta: „Nézzenek ránk (a szocialista pártra)! Mit képviselünk mi a fiatalságnak? Kapitalizmust, pénzt és hatalmat. Őket a lázadás érdekli.” Botka Lászlót egyébként nagyon népszerű politikusként írják le az amerikaiak, akinek többek között kulcsszerepe volt a romák iskolai deszegrációjában és a lézerközpont Szegedre hozásában. A dokumentum szerint Botka abban hitt, hogy a régi szocialista vezetők, akiknek többsége a 60-as éveiben járt, 2012-re helyet ad az új generációnak. „2014-re készen kell lennünk, hogy kihívjuk a Fideszt” – mondta a dokumentum szerint.
Gyanús energetikai törvények
Részletesen foglalkoztak az amerikaiak azzal az energetikai törvénycsomaggal, amelyet 2009 novemberében fogadott el a Parlament, az MSZP és a Fidesz egyetértésében – írta az Index. Többek között Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal akkori igazgatója is megerősítette az amerikaiaknak: a törvények nem az állam, hanem az MVM és a Mol érdekei szerint készültek. Az amerikaiak szerint reális az a feltételezés, hogy a Mol a Fideszt, az MVM pedig az MSZP-t finanszírozza titokban és illegálisan.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
