Az adatok közlésekor az „adott eszmei időpontban”, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. A számlálóbiztosok most már csak azokhoz csöngetnek be, akiktől nem érkezett kitöltött kérdőív elektronikusan vagy papíron. Ugyanakkor szakadatlanul járják körzetüket, és felveszik az adatokat a címlistájukon esetleg még nem szereplő ingatlanokról, lakás céljára használt építményekről, illetve az ott élőkről is, gondoskodva a teljes körű népesség- és lakásösszeírásról.
A személyes interjú keretében zajló válaszadás esetén az adatszolgáltatás tényét a számlálóbiztos jegyzi fel címjegyzékére. Erről az adatszolgáltató is meggyőződhet, azonban a számlálóbiztosoknak nem kell igazolást adniuk erről. A papíralapú kérdőíveket, mint ahogy az elektronikus kérdőíveket is, a feldolgozás után megsemmisítik. Ha valaki még nem töltötte ki a kérdőíveket, keresnie kell a kapcsolatot számlálóbiztosával, akinek neve és telefonszáma az adatszolgáltatói borítékon található, hogy a válaszadáshoz időpontot egyeztessenek.
Ha valaki nem kapott sem adatszolgáltatói borítékot, sem értesítést a számlálóbiztos érkezésének idejéről, illetve valamiért nem tudja, ki az ő számlálóbiztosa, mielőbb jeleznie kell ezt az önkormányzat jegyzőjénél, aki a település adatgyűjtéséért felelős, illetve az ingyenesen hívható zöldszámok (06-80-200-014; 06-80-200-224) valamelyikén, vagy e-mailben az [email protected] címen.
Az október 1-jén indult népszámlálás kezdetétől tizenhat napon át elektronikus adatszolgáltatásra is lehetőség volt. A megadott határidőig interneten 817 ezer címről töltötték ki a népszámlálás lakás- és személyi kérdőíveit; ez a háztartások 18,6 százalékát jelenti.
origo.hu
Botrány – hormonterápiát népszerűsítő szórólapokat osztogatnak a Pride-on
