– Ritkán adódik lehetőség, hogy ilyen teljes körben tudunk eszmét cserélni a Kárpát-medencei magyar vezetőkkel, bőségesen van miről beszélni – kezdte Orbán Viktor. – Miközben természetesen zűrös és nehéz időket élünk a Kárpát-medencében, érdemes tekintetünket tágabb horizontra helyezni. Egészen nyilvánvaló, hogy az EU megalakulása óta a legnehezebb évét éli. A híradások megmaradnak a felszínen, gazdasági politikákról beszélnek, holott, ha valaki a mélyére néz az összefüggéseknek, a vita valójában arról szól, mi is legyen a kontinens és az Európai Unió jövője – hangsúlyozta a miniszterelnök a Máérten.
A válság szerinte felszínre hozza a politikai konstrukciók hibáit, főleg azokét, amelyeket konjunktúrában hoztak létre, az EU pedig – mint mondta – ilyen. – A mostani helyzetre adott válasz nemcsak a gazdasági válságra adott válasz, hanem eldönti az EU jövőjét is. Nem arról van szó, hogy másfajta Európát szeretnének a franciák vagy a britek; mindenki másfajta Európát akar.
Orbán Viktor úgy látja, küszöbön áll az EU alapokmányának, egyik alappillérének átszabása, de hazánkban előnyösnek nevezte a politikai egyensúly helyzetét.
– A politikai stabilitást ma Magyarországon kétharmadnak hívják, egy ilyen összefogás jött létre. És minden válság túlélésének előfeltétele az ebből következő politikai cselekvőképesség. Látjuk ezt, elég, ha csak néhány déli európai államot magunk el idézünk – húzta alá.
Mondandója élére a kettős állampolgárság kérdését állította: – Rövid távon taktikai, hosszú távon nemzetstratégiai kérdés, úgymond bravúros fordulat az elmúlt húsz év eseményeit nézve. Hosszabb távon persze demográfiai problémákat nem orvosol, de év végére 200 ezerrel többen leszünk közjogilag. Egy nemzet tagjai közötti kapcsolat minőségét jelenti ez, történelmi siker Magyarország számára, s ezzel felszámoltuk a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációját.
A feladat meglátása szerint az lesz, hogy a lehetőségeket gazdasági térre is átfordítsuk. – De öntudat nélkül semmilyen közösség sem lehet sikeres, gazdasági értelemben sem; aki mindig hátrál, lemond, az elvész a világ megvetésében – folytatta a kormányfő.
Ha túltekintünk olyan gondokon, hogy a válság egyszerűen költségvetési hiány, könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy ez egy szellemi és lelki állapot. Egyfajta bénultság. Aki előbb képes felocsúdni, az válik a válság utáni korszak nyertesévé. Márpedig a nemzeti önbecsülés segítségül hívása nélkül – mint mondta – szinte lehetetlen mozdulni.
– Ami Magyarországot illeti, az itteni állapotok óriási hatással vannak a Kárpát-medencei magyarság egészére nézve. Összefoglalóan azt mondanám, hogy bár nálunk is tombol az eurózóna-válság, igaz, hogy tégláról téglára, vért verejtékezve, de újjáépítjük Magyarországot. Mindenkit szeretnék emlékeztetni, hogy szinte mindenhol nő az államadósság, nálunk csökkent. Mindenhol csökken a nyugdíj, nálunk megmarad a reálértéke, és a keresetek is nőnek, bár nem olyan mértékben, ahogyan azt mindannyian szeretnénk – folytatta Orbán.
Nemzetpolitikai jelentőségűnek nevezte, hogy 200 ezer embert tudnak első lépésben visszavezetni a munka világába. – Inspirációt kell adni a magyar embereknek arra, hogy cselekedjenek, gyermeket vállaljanak, dolgozzanak, fogjanak össze. Ez egy klasszikus politikai feladat. Arra szeretném kérni a Kárpát-medence politikai vezetőit, hogy tegyenek eleget ennek a feladatnak, meggyőződésem, hogy ebben a magyar államnak példát kell mutatni.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői elfogadták csütörtökön a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amelynek alapvető célja a külhoni magyar közösségek gyarapodása. A dokumentum többi között rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését. Az irányokat 2020-ig kijelölő 50 oldalas anyag szerint a nemzetpolitika fő törekvése a magyar közösségek megerősítése, gyarapodásának segítése. Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal – olvasható a dokumentumban, amely kitér arra: a többségi nemzethez hasonlóan a nemzeti kisebbségek is arra törekednek, hogy megőrizzék identitásukat, biztosítsák közösségük gyarapodását. Rögzítik, hogy a szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzet tagjaihoz képest hátrányos helyzetben vannak. A stratégia szerint a nemzeti közösségek politikai célja egyrészt az államon belüli kisebb, önkormányzó egységek, az autonómia, másrészt az önálló intézményrendszer megteremtése. Ezen a téren előrelépést csak a Vajdaságban értek el – állapították meg.
