Az Egyesült Államok 500 legnagyobb cégének fele a válságban született. A válság rombol, a Wekerle-főiskola sem egy szárnyaló időszakban született, de egy rokonszenves, ambiciózus, jól átgondolt kezdeményezés, ami az európai ötszázba kerülhet – kezdte felszólalását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére rendezett konferencián.
Mint emlékeztetett, Wekerle egyedül volt eddig háromszor miniszterelnök, egy sikeres Magyarország sikeres miniszterelnöke. A 21. századnak is sikerreceptje, hogy mindenkinek azt kell tennie, amiben a legjobb. Wekerle Sándor és csapata is ezt tette. Minden egyes siker a Kárpát-medence megújulásának forrása. A sikerekhez még egy kulcs szükséges: egyszerűen kell nézni a világot. Aki bonyolultan gondolkodik, az elveszett. A nagyon gyors világ bünteti a bonyolult gondolkodást. A Kárpát-medencei döntéshozóknak ismerniük kell a titkos recepteket – mondta Matolcsy György.
Tigrisek, oroszlánok, jaguárok
„Nekünk itt a térség központjaként kell működnünk; Észak és Dél, Kelet és Nyugat között híd szerepet kell betöltenünk. Ez megindult 1990-ben, folytatódott az ezredfordulón, megtorpant 2002-ben, de újraindult 2010-ben” – fogalmazott Matolcsy György a konferencián. Hangsúlyozta: az eurózóna évtizedes válság elé néz, 2020 utánra tehető, hogy magára talál az EU és az eurózóna, de nekünk nincs ennyi időnk. „Az elmúlt 20 évben sok időt vesztegettünk el azzal, hogy nem tudtunk megújulni. Nem neoliberális, ortodox, hanem a 21. század sikerreceptjeit kell használnunk” – húzta alá.
Mint kifejtette, a növekedésben Ázsia volt a legjobb az utóbbi évtizedekben; név szerint említette Szingapúrt, Hongkongot, Tajvant, és a legnépesebbeket, Kínát és Indiát, valamint Japánt. „Ezek benne vannak a legsikeresebb 13 ország között. Hét százaléknál jobban növekedtek az elmúlt 25 évben. Reméljük, hogy Európa keleti pereme is csatlakozik ehhez a sikerességhez. Ez az a perem, aminek mi a középpontjában vagyunk, és motorja lehetünk” – tette hozzá a tárcavezető.
A növekedésnek szerinte előfeltétele, hogy rendben legyen egy országban a politika. „A siker középpontjában egy, az államot hatékonyan használó politika van. Szükség van az államra, egy hatékony államra. Tavaly óta felépítettük a siker receptjének ezt az elemét, új alaptörvénnyel, jobb bürokráciával, kétharmados törvényekkel, 200 fős parlamenttel” – fejtette ki.
„A siker másik eleme történelmileg még fontosabb: az értékrend, hogy az emberek hogyan gondolkodnak az életükről, milyen a mindennapi kultúrájuk. Az értékrend rendkívül fontos forrása a sikernek – vagy a kudarcnak. Szorgalom, tudás, tehetség, erkölcs, ezek mind kellenek. A magyar és az angolszász értékrendben van benne a legjobban az, hogy »legyünk valakik«. Mi, magyarok, alkalmasak vagyunk a sikerre” – húzta alá a miniszter. Jelenlegi sikerzónáknak Észak-Itáliát, a Baltikumot, Skandináviát, valamint a „tigriseket”, a „kis oroszlánokat” és a „jaguárokat”, tehát a területileg kicsi, keleti államokat említette. „Ezek csapatokban dolgoznak, mi sem lehetünk egyedül sikeresek, csak együttműködve másokkal. Legalább a Kárpát-medence magyarságával. Ezért minden olyan program, ami a növekedésre épít, a sávot a Kárpát-medencében húzza meg. Ezeket a tendenciákat a gazdaság határozza meg” – magyarázta a tárcavezér.
Augusztus óta még veszélyesebb
Elmondta azt is, „a történelem sikerei mellett mintha ma nem élnénk békés korszakban. A globális pénzügyi válság hatása nem múlt el. Augusztus óta egy még veszélyesebb szakaszban vagyunk. Nagyon fontos nekünk, magyaroknak, tudnunk, hogy léteznek barátok mellett pénzügyi spekulációs ellenségek is. A spekulánsok támadásait sikeresen verjük vissza, szereztünk már ekkora tapasztalatot. Görögország a maga bajával eleinte egyedül volt, aztán hallottunk Írországról, Spanyolországról, Olaszországról. Önök pontosan tudják, hogyan romlott hazánk foglalkoztatási, növekedési, államadóssági szintje. Mi megkezdtük a makrogazdasági viszonyok helyreállítását. Ebben az évben egyike vagyunk az EU azon két államának, ahol csökken az államadósság” – emlékeztetett Matolcsy, hozzátéve, a válság azokat bünteti, ahol nem alacsony az államadósság, „ezért az ország eladósítása történelmi bűn volt”.
Nem lehívandó keret
Óriási eredménynek nevezte, hogy 2004 óta először kerül 3 százalék alá a költségvetési hiány, ráadásul megszorítások nélkül. „Most a nyugdíjpénztári forrás felhasználása miatt először lesz plusz a költségvetésben” – hívta fel a figyelmet Matolcsy.
Nem árult el részleteket az IMF-fel kötendő új megállapodásról a nemzetgazdasági miniszter. A keretösszeget, és azt, hogy milyen feltételeket szabhat a Valutalap, nem lehet tudni. Matolcsy György nem reagált a lemondását követelő ellenzéki véleményekre sem, amelyet a pártok a gazdaságpolitika bukásával indokoltak. A kormány pénteken kezdte meg a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. A nemzetközi sajtó 4 milliárd euróra becsüli a keretmegállapodás összegét.
Ahogy a családoknak, az államnak is pénzre van szüksége, mert van államadósság. „Csökken, de van. Ezért a valutaalappal és az unióval megkötöttünk egy megállapodást, ami már nem egy lehívott hitel, hanem egy olyan, amit nem hívunk le, csak ott van, a biztonság kedvéért. Növekedési szempontból helyezi az államot biztonságba” – jelentette ki a gazdasági miniszter.
„Itt érkezünk el a vállalatok finanszírozásához. 1500 milliárd forintot használunk fel tőkejuttatásra EU-s forrásokból, ezek jelentős része vissza nem térítendő támogatás. Megengedhetetlen, hogy folytatódjon az, ami 2004 óta megy: a források nem járultak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Lesznek Magyarországon ezért szabad gazdasági zónák, ahol a foglalkoztatás lényegesen kedvezőbb lesz, adókedvezményt fogunk adni” – jelentette be.
„Nézzük, mire vagyunk alkalmasak: alkalmasak vagyunk a világ legjobb autójának legyártására. Alkalmasak vagyunk a legkifinomultabb termékek előállítására. Ezért a mérnökképzést többszörösére kell emelni. Itt egy csendes forradalom készül a felsőoktatásban, 21 ezerről először 30, majd 40 ezerre emeljük a mérnökök számát.” Kiemelt ágazatnak nevezte a turizmust, mert az mindent használ, „amit itt tudunk a Kárpát-medencében”. De ez szerinte nem lesz elég. Szükség van közmunkára is, hogy el lehessen startolni az üzleti szektor felé.
