Az államfő kifejtette: Budapest „hatalmas öröklött adósságállománnyal küzd” ugyan, de az – akár a főváros és a kerületek forrásvitája, akár a politikai pártok motivációi miatt kialakult – érdekellentéteket félre kell tenni. A választók tavaly „egyértelmű, erős legitimitású többséget” küldtek a közgyűlésbe, „erős felhatalmazású” főpolgármesterrel – idézte fel. Úgy fogalmazott, hogy ezzel kifejezték szándékukat a két évtized utáni fordulatra. Ez a szándék csak részben politikai természetű, sokkal inkább egy erős Magyarországról és benne egy erős Budapestről, a rendteremtés igényéről, az érezhető fejlődésről és az összefogás, a közös munka szükségességéről szól – mondta.
Megjegyezte: nem egy 23 kerületre felosztott, hanem egy egységes fővárosra van szükség. Schmitt Pál a városvezetés által összeállított, úgynevezett zöld könyvvel kapcsolatban emlékeztetett: a bevezetőjében Tarlós István úgy fogalmazott, hogy a fővárosi lépések három fő csapásirányban haladnak: először a már megkezdett rendteremtés folytatása, azután a válsághelyzet elkerülésére megtett azonnali beavatkozások sora jön. Mindezekkel összhangban pedig a hosszú távon kiszámítható működés megalapozása – fűzte hozzá.
A köztársasági elnök kiemelte: eddig is mélyreható változások történtek már például a város üzemeltetésében. Schmitt Pál üdvözölte, hogy az átalakítás „vezérfonala” egy tisztább, átláthatóbb és költséghatékonyabb rendszer kialakítása volt, és hogy ez a megoldás a megtakarításokban máris eredményeket hozott. Az államfő arra biztatta a közgyűlést, hogy továbbra is a költségek csökkentése, a közpénzekkel való józan gazdálkodás legyen a mérce. Mint hangoztatta, csak így szerezhető vissza az emberek bizalma, hogy a magukénak érezzék a fővárost. A cél az, hogy a kérdésre, hol szeretnének élni, egyre többen válaszolják: „természetesen Budapesten” – tette hozzá.
Napirenden maradt
A képviselők szerdán 108 javaslatot tárgyalnak, ezek között van a jövő évi költségvetési koncepcióról szóló előterjesztés, amely az idei évhez képest tízmilliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes a javaslatban az ideinél sokkal feszítettebbnek nevezi a 2012-es büdzsét; ennek okaként azt jelöli meg, hogy a gazdasági válság folytatódik, ami a bevételi előirányzatokat gyengíti.
A közgyűlés szavazott az MSZP-s Horváth Csaba előterjesztéséről, miszerint vegyék le a napirendről a költségvetési koncepcióról szóló előterjesztést, mivel az a szocialista politikus véleménye szerint nem valós számokat tartalmaz, és várják meg vele az IMF-megállapodás eredményét. A közgyűlés végül szavazás útján úgy határozott, az előterjesztés napirenden marad.
Emellett napirendre vették az is, hogy jövőre megemelik a víz- és csatornadíjat a fővárosban.
Kilenc névváltoztatás
Korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. A határozatot 20 igen és 3 nem szavazattal fogadták el, az MSZP nem vett részt a szavazáson.
Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a kilenc névváltozást fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint magánszemélyek kezdeményezték.
Óbudán Kerényi Grácia költőről, műfordítóról neveznek el eddig névtelen közterületet, Soroksáron Túri István kertészmérnökről, tanárról és nemesítőről neveznek el utat, Csepel pedig a Koltói Anna utcának ad új nevet, Vermes Miklós tanítónak, a fizika szakmódszertana kimagasló alakjának nevét veszi fel. Terézvárosban a Szalmás Piroska utca neve változik meg, ez Németh László író, kritikus, műfordító nevét viseli.
A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét veszi fel, ő az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, majd a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka, a Nagy Imre-per életfogytiglanra ítélt, hatodrendű vádlottja volt.
A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról neveznek el.
A XV. kerületi Dembinszky utca Józef Wysockinak, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának nevét veszi fel.
A Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő zuglói névtelen sétány Lev Tolsztoj orosz író nevét viseli ezután.
A soroksári Apostolhegy dűlő lakói azt kezdeményezték, hogy a Vágó köz elnevezésű területet Máté apostolra nevezzék át, mert az útszakasz nem tekinthető a – vele fizikai összeköttetésben nem álló – Vágó köz meghosszabbításának, és ez megnehezíti a tájékozódást. Az utca környékén több, apostolról elnevezett közterület is van, így János, Pál és Péter apostol nevét is viseli utca.
A változások a közgyűlési döntés után harminc napon belül lépnek életbe.
